Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1971-1972
1971. december 6., 4. rektori tanácsülés
15 Évek óta problémát okoz és vita tárgyát képezi a rendelkezésünkre álló bérszintfejlesztési kereteknek a gazdálkodó egységek bérkeret arányában történő elosztása. A vita lényege az - mint ahogy ez az előterjesztés bérpolitikánk továbbfejlesztésével kapcsolatos részből is kitűnik - hogy az elosztásnak ez a rendszere nem teszi lehetővé a karok között történelmileg kialakult béraránytalanságok megszüntetését. Mint ismeretes, hivatali párt és tömegszervezeti vezetőinket az 197o. március 1-én végrehajtott bérrendezésnél az a törekvés vezette - illetve mint alapelvet lerögzítették - hogy az aránytalanságok csökkenjenek, illetve megszűnjenek. Ezt az alapelvet objektiv körülmények miatt - az egyes karok oktatói és dolgozói korösszetétele következtében - nem lehetett megvalósítani. Mint ahogy az előterjesztés első részének mellékleteiből kiderül, az alapbérben meglévő különbség bizonyos oktatói kategóriáknál jelentős eltérést mutat, pl. az egyetemi tanároknál az egyes karok átlagbér szóródása 4-9oo Ft. között mozog. Anélkül, hogy vitatnánk e helyes törekvést, az élet azt igazolja, hogy ez csak hosszú távon valósítható meg /nyugdíjazás, stb./. Az ilyen célkitűzést megvalósítani 3 % bérszintfejlesztési keretből nem lehet. Az elmondottakat figyelembevéve még mindig legigazságosabbnak látszik a rendelkezésre álló bérszintfejlesztési keretek elosztásának az a módja, amit eddig is folytattunk, és most is javasolunk elfogadni, hogy a rendelkezésre álló keretet a gazdálkodó egységek között a béralap arányában osszuk fel. A rendelkezésünkre álló bérszintfejlesztési keretnek a béralap arányában gazdálkodó egységekre történő lebontá-
