Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1970-1971
1970. október 12., 2. rektori tanácsülés
6 Külön problémát jelent, hogy az egyes tanszékiekre beszerzett műszerek más tanszékek számára nehezen hozzáférhetők. Érthető a kölcsönzéssel szembeni fenntartás, mert gyakorlat és kellő ismeret hiányában a pótolhatatlan, értékes, érzékeny műszerek könnyen tönkremehetnek. Ilyen módon a kizárólag egy-egy tanszék tulajdonában lévő műszerek valósággal termelő eszközzé válnak, amelyek kizárólagos használata erkölcsi és anyagi haszonnal jár: részben ettől függ a tudományos kutatásban való előrehaladás és a КК munkák vállalásának lehetősége. A kiképzett segéderő; hiánya tovább bonyolitja ezt a helyzetete 3.2 Laboratóriumi ellátottság A Vegyészmérnöki Korhoz tartozó laboratóriumoktól és egy néhány, újonnan létesitett laboratóriumtól /pl. Vegyipari Gépek és Mg.Iparok Tsz. laboratóriuma, Nagyieszültségü laboratórium, Egyetemi Atomreaktor, stb./ eltekintve, kutatási lehetőségeinket igen nagymértékben korlátozza a laboratóriumhiány. Kiragadott példaként emlitjük meg, hogy 4 külföldi műszaki egyetem /Zürich, Delft, Eindhoven, Enschede/ laboratóriumi férőhely-adatai szerint az ottani gépész karokon az egy hallgatóra jutó laboratóriumi terület ű-p, 1 Ег, a villamos karokon 2,3-2,7 Щ2? a BME Gépészmérnöki Karán pedig 1,3-1»7 сг, az Építőmérnöki Karon 0,7 пг laboratóriumi terület jut egyegy hallgatóra. 4. Az egyetemen folyó kutatás jellemzői 4.1 A tudományos kutatási témák jelleg szerinti csoportosítása Az egyetemi kutatások elvi kereteit az oktatási feladatok szabják meg, A BME-n folyó tudományos kutatások jellegét a 7.cz. melléklet mutat;/:., amely a ma még szokásos alap-, alkalmazott és fejlesztési kutatások szerint csoportosítja az egyetemen - MM és MTA támogatással - kutatott témákat. Megjegyezzük, hogy ez a szétválasztás a gyakorlatban nem ilyen éles: a határvonalak erősen elmosódnak az alkalmazott és fejlesztő kutatás között, a BME-en folyó alapkutatások pedig szintén a mielőbbi alkalmazás igényéből születnek, tehát itt fő