Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1970-1971

1971. február 1., 5. rektori tanácsülés

- 7 -3* Célkitűzések, a realizálástól várható eredmények Alapvető célkitűzés A kommunista szakemberképzés, amely magába foglalja a szakmai /mérnöki hivatástudat, mérnöki szemlélet, felelős­ség, stb./ nevelést, valamint a politikai, erkölcsi, világ­nézeti, esztétikai, testi, stb. nevelést, vagyis a szemé­lyiség mindenoldalú tudatos alakítását* Az oktató-nevelő folyamat nem aktiv közlés és passziv befogadás, hanem az oktató és hallgató kölcsönös tevékeny­sége, amely az egyetemen végzett munkával az önálló, aktiv mérnöki tevékenységre készit elő. A kommunista szakemberkép­zés legalapvetőbb oktatási, nevelési módszere a munkaszerűség. a/ Hallgatói létszámterv- A nappali hallgatók létszámát az első tervidőszak vé­gére mintegy 7*600-7*700, perspektívában pedig 8.000 főben határozzuk meg®- A nappali hallgatók képzése mellett távlatban is gondos­kodnunk kell az esti és levelező hallgatók oktatásáról* Ezek léts'zámát 2.000, illetve 700 főben határozzuk meg.- A kétfokozatú mérnökképzés bevezetése a Vegyészmérnöki Karon, valamint a Vízgazdálkodási Főiskolai Kar idecsa— tolása, szükségessé teszi a kiképzéndő vegyész— és víz­gazdálkodási üzemmérnökök perspektivikus létszámának meghatározását is*- A továbbképzés — szakmémökképzés, gazdasági mérnökkép­zés - vonatkozásában is meg kell határozni a távlati létszámkontingenseket® b/ Alapvető követelmények tartalmi vonatkozásban- A mai gyorsan fejlődő világban csökken a lexikális, vala­mint az erősen speciális Jellegű ismeretek értéke a gyors

Next

/
Oldalképek
Tartalom