Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1970-1971
1971. február 1., 5. rektori tanácsülés
- 7 -3* Célkitűzések, a realizálástól várható eredmények Alapvető célkitűzés A kommunista szakemberképzés, amely magába foglalja a szakmai /mérnöki hivatástudat, mérnöki szemlélet, felelősség, stb./ nevelést, valamint a politikai, erkölcsi, világnézeti, esztétikai, testi, stb. nevelést, vagyis a személyiség mindenoldalú tudatos alakítását* Az oktató-nevelő folyamat nem aktiv közlés és passziv befogadás, hanem az oktató és hallgató kölcsönös tevékenysége, amely az egyetemen végzett munkával az önálló, aktiv mérnöki tevékenységre készit elő. A kommunista szakemberképzés legalapvetőbb oktatási, nevelési módszere a munkaszerűség. a/ Hallgatói létszámterv- A nappali hallgatók létszámát az első tervidőszak végére mintegy 7*600-7*700, perspektívában pedig 8.000 főben határozzuk meg®- A nappali hallgatók képzése mellett távlatban is gondoskodnunk kell az esti és levelező hallgatók oktatásáról* Ezek léts'zámát 2.000, illetve 700 főben határozzuk meg.- A kétfokozatú mérnökképzés bevezetése a Vegyészmérnöki Karon, valamint a Vízgazdálkodási Főiskolai Kar idecsa— tolása, szükségessé teszi a kiképzéndő vegyész— és vízgazdálkodási üzemmérnökök perspektivikus létszámának meghatározását is*- A továbbképzés — szakmémökképzés, gazdasági mérnökképzés - vonatkozásában is meg kell határozni a távlati létszámkontingenseket® b/ Alapvető követelmények tartalmi vonatkozásban- A mai gyorsan fejlődő világban csökken a lexikális, valamint az erősen speciális Jellegű ismeretek értéke a gyors