Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1964-1965
1964. december 3. (22-44.)
- 13 A dolognak van egy másik oldala, amiről itt nem esett szó, nevezetesen, hogy azok akik elvégzik, milyén a megbecsülése, saját érdekeik és rangjuk megfelelő módon rendezve legyen. Ez egy alapvető kérdés. Körülbelül az derült ki, hogy az Egyetemen egyáltalán ne legyen esti-levelező oktatás.Rödiden elmondaná javaslatát és után magyarázza meg. Az egyik: a Műszaki Egyetemen a jelenlegi helyett helyen kétmüszakos nappali oktatás. A második: Esti oktatás ne legyen, hanem — több javaslat alapján — csak levelező oktatás. Ez a felsőfokú technikumra épüljön. A harmadik: mégegyszer tegyünk javaslatot felsőbb hatóságok felé a cimek rendezésére. A cimkérdésre vonatkozólag a felsőfokú technikumi képzést változatlanul tragikusnak tartja és az a véleménye, hogy ez az egyik fő gátja a megfelelő szintű káderképzés megoldásának. Miért ne lehessen adni almérnök, vagy segédmérnök címet, mert amíg technikus neve van, addig a megfelelő ösztönzés nincsen meg. A két műszakot úgy képzeli, hogy délelőtt és délután, de a jelenleginél kisebb óraszámban képződnének a nappali hallgatók, a jelenleg felvételre kerülő hallgatókat nem szint szerint osztályoznánk, hanem egy bizonyos hívóig vennénk fel és ezeket egyenletesen osztanánk el délelőtti és délutáni oktatásra. Ennek az elképzelésnek rengeteg előnye lenne. Dr.Csáki Frigyes elnök: Megköszöni a hozzászólásokat. Sok hasznos és értékes észrevétel hangzott el, valamennyi hozzászóló részéről, de nem kíván mindenegyes hozzászólónak válaszolni, mert ez csak újabb vitát eredményezne. így csak néhány gondolatot kivánm megemlíteni és elnézést kér, hogy nem említi a javaslattevőket névszerint és elnézést kér azoktól, akikkel nem tud egyetérteni. Kialakult az az álláspont, hogy a népgazdaságnak tulajdonképpen felsőfokú technikusok nagyobbmérvü képzésére van szükség. Sok vita hangzott el a villamoskari javaslattal kapcsolatban. Helyes, hogy a Műszaki Egyetemen biztosítani kell annak lehetőségét, hogy azok, akik felsőfokú technikumot elvégezték és kiváló képességűek, ugyanakkor megfdelő számai gyakorlattal rendelkeznek, továbbképezzék magukat, mérnöki diplomát szerezzenek. Ezért itt a Műszaki Egyetemen az esti—levelező formát biztosítani kell. Ami problémává felsőfokú technikumok kérdése, hogy vállalja-e a Műszaki Egyetem magára a felsőfokú technikum létesítését. Kényes kérdés, de tekintettel arra, hogy a népgazdaságban nagy szükséglet mutatkozik a technikumokkal kapcsolatban, nem tartaná teljesen elvetendőnek ezt a gondolatot sem, bár számos nehézségünk merül fel. Ezzel a kérdéssel foglalkoznunk kell és taktikai
