Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1964-1965
1964. december 3. (22-44.)
Ha igy látjuk a helyzetet, akkor tudomásul kell venni azt a hatékonysági szorzótényezot, amit természetesen módosíthat egy-egy hallgató. Ennek következménye az is, hogy az itt látható statisztikák a tanulmányi eredményeket nem teljesen tükrözik, feltétlenül jobbak, mint a valóságba. Akárhogy is vesz- szük az estiekkel szemben a legtöbb oktató jobb szivü. Ezt is be kell számítani. Alapvető probléma, hogymódzzertani kérdésekkel ezt a problémát megoldani nem lehet. Általa kiemelt javaslatok két csoportba foglalhatók: az alapvető módesitások és a helyi problémák. Lényegében az alapvető javaslatokat két fő típusra bontaná, amelyek között csak sorrendi kérdés van. Ezek nincsenek részletesén lefektetve az anyagban, mert csak félreértésre adnának okot. Az egyik javaslat lényegében a Villamoskar, illetve Frigyes dékán javaslata, a másik az anyagban vázolt elgondolás. A villamoskar javaslat azt ajánlja, hogy egy nagyjából angol- sász mintájú, kétlépcsős oktatást vezessünk be az esti oktatásnál, ahol az első felsőfokú technikumi fokozatnak megfelelő szint lenne — ez négy évig tartana - és utána három évig tartana a második fokozat. Az egyik egy felsőfokú technikumi, a másik pedig mérnöki képzést adna. Nyilvánvaló, hogy emellett a javaslat mell&t éppen úgy, mint ellene sok érvet lehet mondani. Mellette szól az, hogy világszerte folyik ilyen képzés Angliában és Amerikában Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy mások ott az üzeni viszonyok is. Probléma az is, hgy egy évvel megnyúlik a mérnökképzés ideje, valamint az egymásra epibtt oktatáshak vannak bajai, mert mindent kétszer kell csinálni. Pl. matematikát alapozzuk bizonyos szinten, azután újra alapozzuk egy magasabb szinten. Tudomása szerint a lengyel példa ilyen tekintetben megbukott, lehetséges hogy rosszul csinálták. Ebben a javaslatban van aztán egy egész sor egyetemi és gazdasági kihatás, amelyre nem tér ki, oktatók és helyiség probléma. Az egésznek a lebonyolítása igen sok kérdést vet fel, ez is figyelemreméltó, amin gondolkodni kell. A másik javaslat, amely részletesen még nincs kidolgozva, inkább csak utalás van rá, ez egy kicsit forditottabb javaslat lane, ami lélektanilag rosszabb. Az volna az elképzelésünk, hogy az esti oktatásnak, vagy az első, vagy még célszerűbb volna az első két évét függetleníteni vagy ha tetszik nappalositani olyan értelemben, hogy az oktatás délután lenne, a nappali játékszabályok szerint, tehát a hallgató nem dolgozna. A legnehezebb két évet ugyanolyan előnyös körülmények között végeznék, mint a nappali hallgatók. Ez alatt fokozatos kiválogatással, szűréssel az első és a második év végén^ a hallgatóknak egy kis hányadát el kellene egészen küldeni. A szűrésnek a második lépcsőjével a hallgatók egy fennmaradó hányadát felsőfokú technikumba kellene irányítani, ahol még megállnák a helyüket.
