Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1963-1964

1963. szeptember 26. (9-19.)

- 7 Molnár János miniszterhelyettes: Egy munkaterv-periódus felada- tait megállapítani nem könnyű és felelősségteljes dolog. Vonatkozik ez nemcsak az Egyetemre, hanem a Minisztériumra is.

Nagy távlatokban ismeretesek a célkitűzések, amelyek a kommunista szakemberképzéssel kapcsolatosak, de ehhez meg kell választani a főfeladatokat. A Minisztérium néhány éven át főfeladatának a reformot tekintette. Hosszú viták után három nagy kérdés köré csoportosítottuk a következő tanév főfeladatait, ezek a következők:

1. / Az oktató-nevelő munka tartalmi kérdéseivel való mélyebb foglalkozás;

2. / a reform néhány kérdése, amivel eddig nem foglalkoztunk;

3. / az egyetemek, főiskolák távlati fejlesztési terveinek lezárása.

Nagyobb figyelmet kell fordítanunk az oktató-nevelő munka tartalmi Kérdésére, arra, hogy a reform kereteit, a tanterveket, programokat, tematikát olyan tartalommal töltsük meg, amin három éven keresztül vitáztunk. A Minisztérium megtalálja a vizsgálat módszerét, de javasolja az Egyetemnek, hogy erre fordítsa a figyelmet.

Az első feladaton belül a kulcskérdés a kádermunka.

Két dolgot értünk ezen: először nagyon alapos elemzését annak, hogy milyen módon, milyen eszközökkel és segítséggel tudunk egy reális, perspektivikus oktatói utánpótlási-tervet készíteni.

A Műszaki Egyetemeken ez a legégetőbb kérdések egyike. A 2o éves távlati fejlesztési terv keretében kb. 6.000 egyetemi oktatót kell beállítani. Ezen az Egyetemen ez további 7oo oktatót jelent.

A másik kérdés, megvizsgálni a fiatal oktatók fejlődését elősegítő tényezőket. Javasolja ezt kari, tanszéki bontásban elvégezni.

Harmadik feladat az oktatás színvonalának emelése, követelmények fokozása az oktatókkal szemben, a tanulmányi fegyelem határozott megszilárdítása. Ez nem tekintendő kampányfeladatnak. Folyamatos munkát végezzünk és óva int mindekit, hogy egyoldalú kérdésként kezeljék.

A hallgatók nevelése, velük való intenzivebb foglalkozás égető kérdés. Ezen a vonalon vannak még problémák, ezért ezt aEISZ- szel együttesen szeretnénk elemezni, mélyebben és jobban meghatározni a feladatokat. A hallgatók nevelési eszközeinek hatékonyabbá tétele munkatervünk fő iránya.

A reformról magáról kijelenthetjük, hogy lezárkult mint kampányfeladat. A reformot most már olyan munkának tekintjük mint, amit rendszeresen a munka menetében kell tovább finomítani.

Ebből a munkából három kérdést kell kiemelni:

elsősorban az oktatás módszerének megjavítását, főként annuir pontos felmérését, hogy ez eszközökben mit jelent, az oktatási eszközök korszerűsítését.