Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1962-1963
1962. november 5. (25-42.)
- 5 arra a rendeletre, hogy évismétlés esetén a dékán felmentést adhat minden olyen tantárgyból, melyből a hallgató legalább közepes érdemjegyet szerzett. Az évi 24ooo Ft. emlegetése azonban minden esetre meggondolkoztató. Hátha előfordul a következő hét évben mégegy eset? Szigorlaton senki sem bukik meg részletkérdéseken. Ha pedig azt a rendkívül kivételes esetet vesszük, hogy egy hallgató háromszor is megbukik ugyanabból az alaptárgyból, akkor nála az alapvető tézisek ismeretével van baj. Nem volna értelme tehát az utolsó év megismétlésének, amikor abból a tárgyból már nem az alapismeretek, hanem a felhasználások kerülnek előadásra. De gondolva az évi 24ooo Ft. esetleges elpocsékolására a kari javaslat szellemében akként módosítanám javaslatunkat, hogy a hallgatót csak egy év megismétlésére kell utasítani, de nem az utolsó év, hanem az illető alaptárgy fundamentális ismereteit tartalmazó év megismétlésére, mely után a szigorlat negyedmeri sikeres letétele eseténett folytathatja tanulmányait, ahol abbahagyta. Ugyanezen oldal második bekezdésében a jelentés első érve, hogy a javaslat ellenkezik a jelenleg érvényes miniszteri utasításokkal. Ezt kivételesen mi is tudjuk, ezért szerepel javaslatunkban az a szöveg, hogy "a minisztériumba küldendő felterjesztésben kérjük, stb." A jelentésnek ez a bekezdése egyébként eléggé zavaros és láthatóan csak a mindenképeni letorkolás heve vezeti. A jelentés szerint " a gyengébben tanuló hal^atók szigorlataikat, a kötelezően előirt időpontban vagy elégségesre teszik le, vagy ezt a jegyet csak a pótszigorlatnál tudják elérni." Az eddigi felvételi rendszerből kifolyóan a gyengébben tanuló hallgatók között relative több volt a munkás-paraszt származású, mint az egész évfolyamban. Nem hiszem, hogy a jelentés ezért harcolna a szigorlati eredmények tandíjba való beszámításáért. A szigorlatok kivétele a rendes vizsgák sorából éppen azért indokolt, mert anyaguk nemcsak a futó félév anyagát tartalmazza. A szigorlati eredmények diplomában való feltüntetése ellen a jelentés azzal érvel, hogy "a diplomaterv - védésre adandó jegy mind a jól, mind pedig a rosszul tanuló hallgatóknál lényegében megegyezne a szigorlati jeggyel és nem késztetné a hallgatót az általunk fontosnak tartott szigorlatra /?/ való jobb felkészülésre". A jelentés itt ismét szeretné elhallgatni az eredeti javaslatot és olyan megvilágításba helyezni, mintha az összevont jegyek javasolna a szigorlatokra és diplomavédésre. Ezt azonban nem teheti, mert a "Melléklet is a Rektori Tanács kezében van, mely szerint " a diplomavédés eredmények mellett javasoljuk a szigorlatok eredményét szerepeltetni. A 9. oldal egész összeállítására meg kell jegyeznem, hogy már nem aktuális, mert a szigorlatok halaszthatósá^át megszüntettük. Ami a 11. oldalon az első szigorlat anyagának óraszámát illeti, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a jelentés összeállítója az előadási és a laboratóriumi gyakorlatok óraszámát egykalap alá vette. Szerinte tehát, ha egy előadást kétszeres óraszámban begyakorló laboratóriumi gyakorlat követ, akkor az háromszor akkora terhelés, mintha az előadáshoz nem tartoznék gyakorlat. Helyes lett volna, ha e meglepő statisztika készítői, Lettner rektorhelyettes elvtárs találó nomenklatúrája szerint az oktatási osztály hivatalnokait legalább egy hozzáértő véleményét megkérdezték volna. Ekkor ugyanis kiderült volna az,hogy ; ZP(
