Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1961-1962
1961. december 18. (84-98.)
- 5 Dr. Rázsó Imre Sz.B.elnök az oktatók díjazását illetően le- szögezi, hogy azt egységesen kell megoldani mind a három karon. Elnök felhívja a figyelmet arra, hogy a gépészkaron a gyakorlatok tulnyomórésze a szorgalmi időre esnek, tehát az augusztus hónap szabadon marad. A villamoskaron mindössze két hét marad, tehát a nem egységes megoldás miatt a prémium megállapításánál bizonyos méltányosság lenne figyelembe veendő. Dr.Rázsó Imre Sz.B.elnök véleménye szerint arra kell törekedni, hogy az oktatók részére négy hét szabadságot biztosítsuk. Főcze ^ajos KISZ Vb.titkár: A villamoskari hallgatók részéről felvetődött az az aggály, hogy nem lesz módjuk nyáron munkát vállalni. A hallgatók azért dolgoznak a nyári időszak alatt, hogy felöltözködhessenek. Ana kell törekedni, hogy hét hét helyett négy hetet biztosítsunk a hallgatók számára, mely természetesen az oktatók szemszögéből is megfelelőbb lenne. Az erősáramú szakon a szemléltető oktatás kihelyezése az üzembe - nem helyes. Nem helyes a gyengeáramú szakon az a nézet sem, hogy a hallgatók minél hasznosabb munkát végezzenek az üzemek számára. Ezzel eleve arra ösztönözik a hallgatókat, hogy olyan munkát végezzenek, amiért pénzt kapnak és elvonják figyelmüket az egyetemi tanulmányoktól. A két álláspont kombinációját összhangba kell hozni. dr. Devits József elvtárs: Az erősáramú szak programtervezetében az a kitétel^ hogy a "Bizottság úgy vélte, - az eddigi termelési gyakorlatok tapasztalatai alapján - hogy a gyakorlatok szervezettsége és hatásossága mind a hallgatók, mind az üzemi - és más - oktatók részéről csak előirt heti órarend szerinti tanítással biztosítható. Ezt a feltételt a Bizottság munkája sarkkövének tekintette" - egyáltalán nem helyes. Ilyen helytelen szemléletből induló tervezetet nem lehet elfogadni. Kéri a dékánt, hogy feltétlenül dolgozzák át a tervezetet. A reform törvény előírja a hallgatók részére az egy hónapi szabadság biztosítását. Ezt még a villamoskaron is be kell tartani. Véleménye szerint az oktatók tulóradijazása nem szükséges és nem is helyes, mivel az illetékes tanszékek terhelése ebben az időszakban csökken. Szó lehet bizonyos premizálásról, de csak egyéhi élbirálás alapján olyan oktatók esetében, akik kiemelkedő munkát végeztek az üzemben. Dr. Kozma László dékán felhívja a Tanács figyelmét, hogy az erősáramú szakon lo hallgatóra jut egy oktató, mig a gyengeáramú szakon 18% hallgatóra jut egy oktató. Ezért okoz nagy problémát a négyhetes szabadság biztosítása. Az erősáramú gyakorlatok ilyen szervezése egyedülálló az egyetemek között. A jelenleg is fennálló túlterhelés csak fokozódni fog a jövőben. Az anyag csökkentése nem megy könnyen.