Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1961-1962
1962. június 21. (229-246.)
- 6 A karon, e]^ nagy létszámprobléma is van. A rektor megállapítását az oktatók túlterhelésével kapcsolatban csak alá tudja húzni. -L'elsorol néhány feladatot, mely nem kifejezetten oktatói, tudományos, vagy Kk munka és amelyet el kell végezni, igy pl. a termelési gyakorlatok organizálása, vezetése, jegyzetek írása, felülbírálása, különböző bizottsági munkák, külföldi hallgatókkal való foglalkozás, igen gyakra külföldi vendégek fogadása, mely igénybevesz 1-2 hetet is, ideológiai képzés, nyelvtanulás, oktatási segédletek megszerzése, adminisztrációs feladatok, könyvtár nyilvántartása, gazdasági ügyekkel való _ foglalkozás, műszerek karbantartásáról való gondoskodás, anyag beszerzések, beruházási kérdések és felvételi vizsgákon való ^ részvétel. Ezek mind problématikussá teszik a káderfejlesz*iési tervek teljesítését, ^z a kérdés vizsgálatra szorul, különösen a villamoskaron. Bár most úgy látja, hogy a Minisztérium munkája elemzőbb lett, mégis felveti annak a kérdésnek a rendezését, hogy egy látszólag pedagógiai, vagy politikai feladat kiadása előtt annak anyagi és személyi kiadásait is meg kell vizsgálni. Mindenki által helyeselt minisztériumi rendelkezésről van itt pl. szó. A reform során az elméleti és gyakorlati órák száma 5o*5o% legyen. Ha eltérés mutatkozik, úgy csak az elmélái órák tehhére történhet. ^ távlati fejlesztési tervekben a Minisztérium által kiadott hallgatói keretszámok azt bizonyítják, hogy 1966- ra a villamoskari oktatók száma megduplázódik, igy tehát a Minisztérium által kiadott és már említett rendelkezés betartása nehézséget fog okozni. Ezért tartja szükségesnek a kiadott rendelkezések anyagi és személyi kihatásait is előbb megvizsgálni. Dr. Varsányi György dékán: A Vegyészkar dékáni tanácsa nem ülésezik rendszeresen'. ^léseit csak akkor tartja, amikor fohtos problémák merülnek fel a karon és ez rendszerint lét hetenként történik. Egy-egy kari ülésre két**három dékáni tanácsülés esik. Ezeken az üléseken felmerülnek és döntésre kerülnek az összes oktatási, reform, gazdasági, személyi problémák. Működik a karon reformbizottság, melynek összetételére vonatkozóan megjegyzi, hogy sok fontos más elfoglaltsággal rendelkező tanszékvezető professzor van, igy túlnyomórészt csak másokkal képviseltetik magukat a bizottságban. Számszerűen összesen 4 oktató foglal helyet a bizottságban és közülük csak egy rendelkezik tudományos fokozattal. Akadémikusok ebben a munkában nem vesznek részt. Bizonyos erőt láttunk ebben a második garnitúrában, azonban elképzelésünk nem vált valóra, mivel a reformbizottság tagjai úgy tekintették a bizottságban való részvételüket, mintha tanszéküket képviselték volna és véleményt csak akkor nyilvánítottak, amikor azt megtárgyalták"ánszékvezetőjükkel. A reform jelenlegi stádiumában a bizottság munkáját nyilvános összejövetelekre szélesítette ki, ahol az összes oktató résztvett. ^ora tavasszal felvetődött a mélyebb ágazatositás kérdése és ebből a célból a reformbizottságon kívül a szaktanszékek vezetőiből összeállított bizottságot szerveztünk, amely bizottság másfél óra alatt olyan döntést hozott, amely egyike a leglényegesebb lé résnek a reformmunka során.