Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1961-1962

1962. április 28. (194-204.)

- 5 Kanczler Gyula elvtárs: A javaslatokkal a második ponttól kezdve a o/pont kivételével nem ért egyet a következő indoklással. Kétségtelen jogos igényünk, hogy a Minisztérium általunk szükségesnek tartott és igényelt anyagi feltételek biztosítására a szaktárcáknál lépéseket tegyen. Kétségtelen az is, hogy nem ' állnak megfelelő eszközök rendelkezésünkre. Ennek ellenére a népgazdasági érdekeket figyíembevéve, leküzdve a nehézségeket folytatnunk kell ezt a munkát, amelyre megbízást kaptunk.

A szakmérnökképzés az elkövetkezendő években szinte természetes képzési forma lesz, amelyhez megfelelő anyagi segítség ugyan kell, de a nehézségek nem szabad, hogy megakadályozzák az Egyetem vezetését abban, hogy maximálisan saját erejéből is ne igyekezzen a szakmérnökképzést folytatni.

Nem tartja helyesnek, hogy az egyetemi vezetés attól teszi függővé a szakok beindítását, hogy a megfelelő beruházás megtörténik-e vagy sem. Helyesnek tartaná a Minisztérium segítségét kérni, hogy a szaktárcákkal együttműködve bizonyos gyakorlatot, vagy tájékozódást az ipari vállalatok bevonásával, esetleg telepükön folytathassunk. Ilyen és hasonló megoldásokat kell keresnünk, mert ezekkel tudjuk az igényeket gyorsan és loo%**ig kielégíteni.

A 4./ponttal kapcsolatban véleménye szerint helyes és indokolt az a törekvés, hogy a vállalatok érdekelve legyenek a szakmérnökképzés jó megszervezésében, de hogy a vállalatok ehhez anyagilag járuljanak hozzá, nem helyeselhető és semmiképpen nem segíti előre, sőt stagnálását idézi elő a kérdésnek. A minisztériumok és társadalmi szervek segítségével elsősorban erkölcsi ráhatással lehet olyan adminisztratív intézkedéseket tenni, hogy a vállalatokat jobb és helyesebb káderfejlesztési tervre ösztönözzük.

dr. Schnell László elvtárs: A szakmérnökképzésben igen sok nehézséget okozott, hogy az Egyetem nem kapta meg időben az utasítást a megfelelő szakok indítására. Ez kétségtelen helytelen dolog és ajövőben ezen a téren bizonyos változtatások bekövetkeznek. Eg az eredményes tanfolyaminditás egyik feltétele. Másik fel tétele, hogy az anyag kidolgozott jegyzet formájában a hallgatók rendelkezésére álljon, mert nem mindenki tud idegen irodalmat ol* vasni, tehát az írott anyag elengedhetetlen. Az anyagban szerepel néhány, a Minisztérium bizonyos intézkedéseire vonatkozó megjegyzés. Valószínű félreértés van. A Minisztérium álláspontja nem olyan merev a jegyzetek terjedelmével kapcsolatban, tekintettel arra,, hogy a/jegyzetekért honoráriumot kapuk a szerzők és mivel a Minisztérium hatáskörébe tartozik a jegyzetek megjelenésének engedélyezése, erkölcsileg semmiképpen sem megengedhető, hogy olyan jegyzetek jelenjenek meg, amelyért már egyszer honoráriumot vettek fel. happen ezért olyan álláspontot foglalt el a Minisztérium, hogy a megfelelő irodalmi anyagot egészítse ki a jegyzet, amennyiben ilyen anyag van. Ha nincs magyar nyelven, vagy az előadó olyan tematikát kíván előadni, ami személyes szellemi terméke, akkor nincs akadálya a jegyzet megjelenésének.

Hiba, hogy a szerzők igenlázán veszik a szerződésben vállalt kötelezettségüket, a jegyzetek nem jelennek meg határidőre.

Egyetem vezetőségének kell olyan intézkedést foganatosítani, hogy a szerzőket szorítsák rá arra, hogy az általuk vállalt kötelezettségnek tegyenek elegt.