Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1957-1958
1958. április 14. (230-246.)
2 zésétől számított 3 éven belül ugyancsak a középiskola utján kell jelentkezni. Utóbbi esetben azonban a bizottság szükségesnek látná, hogy ne csak a középiskola véleményére támaszkodjunk, hanem annak az 1-3. évnek adataira is, amelyet a- jelölt az érett- - ségi megszerzése és a jelentkezés időpontja között munkában töltött. Javasoljuk tehát ez esetben a munkahelyi véleményezést is. A nappali tagozatra jelentkező jelöltekre vonatkozóan a középiskolák döntő többségben részletes véleményezést adnak, ezek általában megfelelőek. Az esti és a levelező tagozatokon a jelenlegi jelentkezési feltételeket és a felvételi rendszert nem indokold lényegében változtatni, mert az életkorra, az előzetes szakmai /termelési/ gyakorlatra vonatkozó előírások, továbbá a.munkaadó és az illetékes fárt- és Jzakszervezetekr pozitív javaslatának kiérdemlése és a felvételi vizsga az alapos szelektálásra bőséges lehetőséget biztosit. A/bizottság azonban az üzenek részéről dolgozóik,felvételre ajánlásában ötletszerűséget és áz egyéni érdek kielégítésére való törekvést jelentős mértékben tapasztalta. /A jelenlegi levelező /dsti/ hallgatók 2o-3o k-a részére nem lenné szükséges mérnöki képesítés, de munkaadójuk ennek ellenére Riégis támogatta felvételüket/ kőből következik az is, hogy a felvételek után sok helyen teljesen á hallgatók magánügyének tekintik a tanulást, az üzemek, intézmények nem fordítanak kellő figyelmet a perspektivikus káderféjlesz- tásre. /Jelenleg az ország 25 legnagyobb üzeme közül e ;ynek sincs . káderfejlesztési proramja/. Végső fokon érződik olyan előírások és normák hiánya, melyek országos szinten megszabnák, hogy lo-15 éves távlatban az egyes iparágakban a mérnöki képesítésnek milyen arányát kívánatos elérni és mely állások betöltéséhez "kell mérnöki végzettséget megkívánni. A jelenlegi felvételi vizsgával kapcsolatban felvetődött, hogy egyrészt a jelentkezők felkészültségének.es készségének ellenőrzése nem elé: alapos, másrészt nem is ad lehetőséget olyan következtetésekre, amelyekből megítélhető, hogy a jelentkező e rendkívüli sok önállóságot és átlagon felüli szorgalmat kívánó*oktatási formában képes lesz-e eredményeket elérni. A bizottság úgy véli, hogy ilyen-következtetések levonására a felvételi vizs ;a még lényeges anyagbővités esetén sem lehetne alkalmas. Figyelembe véve azt is, hogy az elutasítottak zöme sérelmezi a rövid felvételi vizsga alapján való elutasítást a bizottság a felvételek, legjobb - és a közvélemény szempontjából legmegnyugtatóbb t- rendjének azt tekintené, ha az előirt feltételeknek megfelelő összes pályázó felvételi vizs ;a nélkül beiratkozhatna az első évfolya sra. Az első évben letett vizsgák eredménye alapján a származási összetételre és a II. évre felvehető létszámra vonatkozó előírások figyelem- bevételével döntenék el, ho. y ki folytathatja tovább tanulmányait. A bizottság azonban az üzemek nem kielégítő munkája és az I. évfolyamos hall;atók létszámának jelentős miegnövezodééével járó többlet-kiadások miatt még nem tartja megvalósíthatónak ezt a felvételi rendszert. Ezért a soron következő években még - a jelenleginél alaposabb és részletesebb - felvételi vizsga alapján kell dönteni, hogy a pályázók közül- kik nyerjenek felvételt. A tapasztalatok igazolták, ho:y egységes előzetes üzemi gp: lat nem kívánható meg a felvételre pályázóktól és ebből következően az üzemi gyakorlatra való tekintettel sem az elméleti, sem a gyakorlati követelmények nem csökkenthetők. A bizottság <a több éves műszaki /tér .elósi/ gyakorlat megkövetelését mégis indokolt-
