Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1955-1956
1955. szeptember 22. (8-49.)
- 14 gatói közül senki sem jelentkezett. Amikor a határidő letelt, az egyik előadás előtt 3 perces beszélgetést folvtatott a hallgatókkal és még az nap 14-en jelentkeztek. Arról van szó, hog^^osszul hirdette meg a kar. Bőségesen jelentkeztek munkás- és paraszt hallgatók is, ezeknek 6o,6-át javasolhattuk. Ezek névsorát ma sem kapta vissza. 11. / A párthatározat értelmében a hallgatóságon belül a munkásparaszt hallgatók befolyása nem érvényesül, inkább a polgári hallgatók befolyása. Ennek az az oka, hogy ezek a munkás-paraszt hallgatók semmi politikai nevelést magukkal nem hoznak, tehát először nekünk kell politikai nevelést adni, hogy majd azt érvényesithessékx a hallgatókon belül. Ennek az a feltétele, hogy a JISz első naptól kezdve a legkeményebben foglalkozzon ezekkel a munkás-parazst hallgatókkal, Elsősorban a diákotthonokon belül. A hallgatókat úgy keRe- ne kapcsolni a DISzhez, hogy minden kérdéssel a hallgatók a DISz-hez forduljanak. A diákotthokon belül minden nap rendszeresen ellenőrzzék az életét és hangulatát a diákoknak, sőt renszeres pártellenőrzést is szükségesnek tart, lehetőleg minden nap. 12. / A szakszervezettel kapcsolatosan: Nagyon fontosnak tartaná, hogy a műszaki egyetem hivatalos vezetése támaszkodjon a szakszervezetre is munkájában, elsősorban politikai nevelő munkájában. A szak- sterveiet mindenütt ott van, minden tanszéken. A szakszervezet óriási segítséget tudna nyújtani a politikai nevelés terén. Kér, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben támaszkodjon a hivatalos vezetés a szakszervezet munkájára a politikai nevelés tekintetében. Sváb élt.: /lásd külön/ Fikert élt.: Nyilvánvaló, hogy a tanári kar bizonyos részéről nem valami nagyon kedvezően fogadták a határozatot. Az a bizonytalanság, ami ezen határozat xx^x^xxa^u^án kialakult az egyes tanárok között azt bizonyítják, hogy nem úgy vitték ki, mint ahogy azt nekünk kellett volna, mert ha megértették volna a K.V.áMÍ%§F^xMa§ határozatát, nem kételkedne abban, hogy a tanári kar nem oldani meg azt. Nem csak ilyen, de sokkal nehezebb feladatot hazat* oldott már meg a Műszaki Egyetem. Ezen eredmények legkomolyabb kiértékelése az, hogy a végzett hallgatók hogyan végzik munkájukat. Ezen keresztül kapjuk vissza az egyetem egész tevékenységét és ha ebből a szempontból bíráljuk,a végzett hallgatók jól végzik a munkájukat. A fejlődésnek olyan szakaszához értünk el, amikor még nehezebb feladata lesz az egyetemnek. Megnövekedett a politikai követelmény a
