Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1955-1956

1955. szeptember 22. (8-49.)

-12

alátámasztó példáid./ Szükséges ehhez az, hogy a kommunista tanárok tekintélyét megfelelően megszilárdítsuk az egyetemen. A kommunista tanároknak nincsen kellő tekintélyük. Elsősorban szakmai vonalon nincs tekintélyük. Az a vélemény alakult ki, hogy az uj tanárok nem olyan tehetségesek, mint a régi tanárok, akik politikával kevésbbé foglalkoztak. Ezen a téren már le kell szögezni, hogy mi az igazság.

A minisztériumnak is le kellene szögezni, hogy mi a véleménye. Bixi Nem bízik ezekben az uj tanárokban, vagy pedig bízik bennük. Há igen, akkor ezekre olyanfeladatokat kell bízni, hogy megmutathassák, hogy szakmai téren sem maradnak el a régi tanárok mellett. A' karok most állítják össze, hogy a folyó év folyamán milyen tankönyvek jelenjenek meg. Itt meg kell nézni, hogy kire bizzük a tankönyvirás feladatát, eHBBk révén valakinek a tekintélyét ki lehet emelni.

Meg kell nézni, hogy a kommunista tanárok megfelelő számban szerepelnek-e ebben.

3. / A tanszékek felszerelésének kérdésénél meg kell nézni, hogy a kommunista tanárok olyan mértékben részesülnek-e a^felszereslésnél, mint a pártonkivüliek.

4. / Az a benyomása, hogy a műszaki egyetemen olyan hangulat alakult ki, hogy az idősebb professzorok nyugtalanok. Úgy érzik, hogy a fiatal tanárok a kommunista tanárok az ő helyükre törekednek. Itt nagy mértékű félreértésről van szó. Természetese, hogy arra gondolunk, hogy a mai idős tanárok helyére kerüljünk. De arra senki sem gondol, hogy valakit a helyéről kitúrjunk. Sokkal jobban tiszteljük az öreg professzorokat, semmint hogy ilyen gondolataink legyenek. A félreértés az idősebb professzorok részéről történik. Nem látják világosan, hogy mi az ő fő feladatuk az egyetemen. Az ő feladatuk az utánpótlások kiképzésének támogatása. Ezt nem látják eléggávilágosan és ezért nem támogatják kellően őket, sőt védekeznek azok feltörése ellen.

5. / A káderfejlesztési tervvel kapcsolatosan: A tanszmmályzet esetleges részbeni kicserélésénél fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy az aspiránsok beállításánál nagy óvatosságra van szükség. Azok legnagyobb része csak tudós akar lenni. (Hlyen emberünk van elég, igy meg kellene akadályozni, hogy olyanok jüjjenek ide, akik csak tudósok akarnak lenni. Meg kellene követelni, hogy az aspiránsok szakmai gyakorlatot folytassanak, mégpedig úgy, hogy politikai nevelő munkát tudjonk végezni, ezt azonban nem kapja tervező és kutató intézetben meg, tehát üzemekben kell gyakorlatot folytatniok, itt komoly poli-