Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1955-1956
1956. július 6. (179-189.)
- 3 11343 így a diákok életének legdöntőbb tényezői - lakás, ellátás, egészségügy, sport - terén az egyetemeknek befolyásuk nincs. Javasoljuk olyan szervezet létesítését, amely minden, az egyetemhez szervesen hozzátartozó intézményt - egészségügy) sport, kulturális, stb. téren a rektori tanács hatáskörébe utal* Az egyetemi tanárok és oktatói kar legnagyobb túlterhelése az évközben történő intézkedések végrehajtásából ered. Egy-cgy tanszék évente kb. loo körlevelet kap, amelyek részben minisztériumi utasítások továbbítása, részben rektori, vagy kari tanácsi határozatok, túlnyomó többségükben azonban olyan gazdasági természetű intézkedések, amelyek abban az esetben, ha a tanszékvezető hatáskörét megerősítjük, feltétlenül elesnek és lehetővé teszik az adminisztratív apparátus csökkentését. ad 2./ 1952-ben, amikor a két egyetem különválasztása, illetőleg a tradicionális múltú Budapesti Műszaki Egyetem kettéosztása megtörtént, az az egyébként nem helytelen elgondolás állt fenn, hogy az építészmérnöki és a mérnöki kar számára külön egyetem épüljön. Elvileg rá keli mutatnunk arra, hogy a külföldi fejlődés iránya mindig a sokkarú egyetem felé mutat, amely a leggazdaságosabb és amelynél az érdemi tanulmányi munkát összefogó személy,a dékán, a maga aránylag kis létszámú karát át tudja tekinteni és kézbe tudja tartani. Vezetés szempontjából tehát nem emelkedik a színvonal, ha az egyetemek karqinak száma csökken, mert a külföldi példák azt mutatják, hogy a karok száma tetszőlegesen sok lehet, nem lehet azonban tetszőlegesen nagy egy-egy karnak a mérete. Helyesebb fejlődési irány tehát az, amely a sok karú egyetem létesítésére irányul és 3 a karon belüli hallgató-létszámot limitálja az áttekinthetőség szempontjából. Ennek az elvnek megfelelő volna a két egyetem egyesitér , amely mellett az elven kívül a következő érvek szólnak: 1. / A két egyetem egyesített tanári karából olyan rendkívül magas színvonalú vezetőséget lehetne összeállítani, amely feltétlenül képes az egész egyetem ügyeinek áttekintő, fenti síkon folyó intézésére. A vezetés intenzitását korántsem gyengíti az, ha a tanácsban több kar képviselői ülnek^ sőt jobban hozzásegít a mérnöki oktatás minden karon közös elveinek a tisztázásához. 2. / Két műszaki egyetem egy és ugyanazon városban tudomásu^- szerint sehol sincsen, éppen a többkaruság elvének megfelelően. Az ilyen fejlesztés helyett sokkal célszerűbb lenne - amennyiben ez szükséges - a vidéki egyetemek karainak a számát megnövelni, mintsem magukat az egyetemeket részekre szakítani és a kis egyetemek rendszerét kiépíteni, amelyek fölött feltétlenül egy miniszteriális koordináló szervnek kell lennie. Az egyetemek számának növelése a méretek növelése helyett nem csak az egyetemeken belül megduzzadó adminisztrációt jelenti, hanem a felső irányitó szerv apparátusát is növeli. 3. / Jelen pillanatban a Budapesti Műszaki Egyetem látja el az épületkczelést, a közszolgáltatásokat és a karbantartási feladatokat. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem tehát tulajdonképpen csak a két kar szervezetéből és a hozzájuk tartozó személyzeti, beruházási, pénzügyi, stb. osztályokból áll, ami nem csak az állandó megkettőzést jelenti, hanem pl. a külön beruházási osztály létezése egyben lehetetlenné teszi az'építkezések egyöntetű irányi-
