Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1953-1954
1953. december 21. (38-61.)
Jelenté a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak szociális helyzetéről. Egyetemünk nappali tagozatos hallgatóinak szociális helyzetére vonatkozóan statisztikai adatgyűjtést hajtottam végre. Ötezer hallgató ká- derany gánal: átvizsgálása, a diákotthonokban ás menzákon tett személyes látogatás, valamint a hallgatók és illetékes dolgozók körében folytatott beszélgetések során fgerzett tapasztalatok alapján a következőket jelentem: A nappali tagozatos hallgatók 85.1 , t-a részesül ösztöndíjban. /Fel- szabadulás előtt 6.7 7/ 4247 hallgató ösztöndijj-il, 1925 hallgató /39_ diákotthonnal és 2682 hallgató /54_%/ menzával való ellátása aT küTTnböző segélyek hozzáadásával évi 19 millió forint ki.dást jelentenek. A beruházási, dologi költségek számításba vételével minden műegyetemi hallgató évi 11 ezer forintba kerül. Ennek ellenére a hallgatók nagyobb részének /60-7C// életszínvonala igen alacsony. 55 százalékuk vidékről került az egyetemre. Legtöbbjük sok gyermekes szegény családból származik, vsgy teljesen egyedül él. /20// Az ösztöndíj csak a legszükségesebb kiadásokat, az elsőrendű szükségleteket fedezi, mert a lakás és étkezés felemészti az átlagösztöndij összegét. A diákotthon és menzn dija Ft 327.- havonta, azonban az- ösztöndíjban részesülők több, mint fele ennél kevesebb ösztöndíjat kap. Az egyéb kiadások /ruházkodás, tisztálkodás, szórakozás, stb./ költségeit a hallgatók egy igen jelentékeny része éjszakai és vasárnapi munkával keresi meg. Az egyes karokon kiadott munkavállalási engedélyek száma nem mutatja a. valódi helyzetet, mert jóval több az oly on hallgató, aki engedély nélkül vállal munkát.Különösen -z alsó évfolyamokon nehéz fizikai munkával keresnek pénzt, mert itt még képzettségük szakterületi munkához kevés. Mind tanulmányi színvonalukra, mind egészségi állapotukra ez a tény káros hatáss 1 vsn. Különösen vizsgaidőszak előtt általános tünetként jelentkezik az idegkimerülés és fáradtság . A hallgatók anyagi helyzetére jellemző, hogy 20 **k csak ebédet /tehát egyszer naponta/ eszik. A menzán étkezők 40 csak ebédjegyet vált. A vidéki - nem diákotthonban l-<kó -hallgatók ösztöndijukból sok esetben otthoni családtagjaikat támogatják. A hallgatók ruházata hiányos, rossz állapotban van. /Különösen a szakérettségisekre vonatkozik./ A minisztérium 273 ezer forintos juttatása jelentős segítséget nyújtott ezen a téren, de még ez sem elégített ki minden igényt. Általános panasza a hallgatóknak az, hegy a diákotthonért és menzáért fizetett dij magres. Az árleszállítás ezen a téren nem érvényesült. Az a hallgató, aki havonta 90 forintot fizet azért, hogy tized-huszad magávAl egy gyengén fűtött, többnyire elhanyagolt szobában lakjék, nem tudja megbecsülni .'z állam támogatását. A diákotthonok általában zsúfoltak /különösen a gépész és gépgyártó kar otthonai/. A tisztálkodási lehetőségre jellemző, hogy egy vízcsapra 30-50 hallgató jut. A tanulószobák férőhelye és világító so nam lk lmas zavartalan tanulásra. Gyakran fordul elő lopás, mert a szekrények nem zárhatók és a nagy forgalom miatt az ellenőrzés lehetetlen.- A kisebb karbantartási munkák több hónapig elhúzódnak. A menzák minősege és menyisége nem kielégítő. A mellékelt statisztikai táblákból kiragadott jellemző adatok szerint: a hallgatók 20 -a csak ösztöndíjából él, ezek közül 20 saját magán kívül még másról is gondoskodik. - A kereső szülők 72 /a 5001500 M jövedelméből 1-3 személyt tart el, a hallgatón kívül.
