Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1930-1931
1930.11.13. 6. ülés
6 vénykommentárok szokásos tartalmát. Nem csupán a vonatkozó törvény és a végrehajtási utasítás szövegét adja t. i. dr. Kovrig ebben a munkájában, hanem egyfelől a nyugdíjbiztosítás elméletének főbb vonásait foglalja össze, másfelől pedig a törvény minden egyes szakaszát alapos és minden kétséget szétoszlató magyarázatokkal kíséri. E könyv megírásával különben Kovrig Béla annak is jelét adta, hogy a társadalom- biztosítás gyakorlati problémáit is jól ismeri, minek nagy hasznát láthatja egyetemi előadásai során. Csak mellesleg említjük meg, hogy tanulmányútjáról, melyet Olaszországban tett a fascizmus társadalmi és gazdasági politikájának megvizsgálása céljából, dr. Kovrig nagyszabású (188 lapos) emlékiratban számolt be, melyben kiváló figyelmet szentelt a társadalombiztosítás olaszországi szervezetének, valamint a Carta del lavoro ügyének. Az emlékirat azonban bizalmas jelentés gyanánt készült s így, noha rendelkezésünkre áll, nem volna módunk azzal közelebbről foglalkozni. Nem csoda, hogy nagyarányú munkássága folytán külföldi folyóiratok bocsátották dr. Kovrig Béla rendelkezésére hasábjaikat, hogy ott a magyar szociális biztosítás fejlődéséről jelentést tegyen. A Bureau international du travail 1929. évi november havi szemléjében (Revue international du travail. Vol. XX. No 5.) pl. hosszasan ismerteti dr. Kovrig Béla tollából a magyar munkásbiztosítási reformot. Más jeles külföldi szaklapok is szívesen közölték tanulmányait. Mielőtt azonban dr. Kovrig Béla munkásságának jellemzését lezárnék, meg kell emlékeznünk arról, hogy annak a jelentős folyóiratnak, amely 1929 eleje óta a in. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium kiadásában „Társadalombiztosítási Közlöny" címen megjelenik, a szerkesztés nagy és felelősségteljes munkáján kívül dr. Kovrig Béla szellemi színvonalát is emelte azáltal, hogy rövid egymásutánban jelentek meg itt is olyan tanulmányai (A termelés szociális terhe, szociális lakáspolitika, A társadalom- biztosítási választások eredménye), amelyek azt mutatják, hogy változatlan buzgóság- gal maradt hií a tudományhoz, egyre újabb és újabb problémák után kutava és azok megoldásán munkálkodva. Az előadottakból — úgy hisszük — teljes mértékben kiderül az, hogy dr. Kovrig Béla tudományos egyéniségénél, valamint a társadalombiztosítási adminisztrációban szerzett sok tapasztalatánál fogva teljes mértékben alkalmas, sőt a legalkalmasabb személy arra, hogy a Műegyetemen szervezett új szociálpolitikai tanszék vele töltessék be. Legyen szabad azt is megemlítenünk, hogy dr. Kovrig Béla jeles előadási készsége, amelyet nemcsak nyilvános ankéteken való szerepléseivel, hanem a szegedi egyetemen megtartott rendszeres előadásaival is fejlesztett, sem hagy semmi kétséget aziránt, hogy azt a szép szerepkört, melynek előadására tanszéke kötelezi, vonzóan tudná előadni, hogy hallgatóinak érdeklődését fel tudja kelteni s hogy hallgatóival meg tudja a közvetlen összeköttetést teremteni. Eddigi tudományos pályafutásának méltó jutalmazását látjuk tehát abban a javaslatunkban, ha a szociálpolitikai tanszékre nyilvános rendes tanári minőségben dr. Kovrig Béla egyetemi magántanár hivassék meg. Budapest, 1930 november hó 9-én. dr. LAKY DEZSŐ s. k. ZELOVICH KORNÉL s. k. dr. HELLER FARKAS s. k. ny. r. tanár, ny. r. tanár, e. i. dékán, ny. r. tanár, előadó. elnök. bizottsági tag. Ezt a jelentést a Közgazdasági Osztály 1930. évi november hó 12-én tartott illésén egyhangúlag magáévá tette.
