Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1929-1930

1930.08.30. 25. ülés

fi kapcsolatban megemlékeztünk. Ilyenek: a „Társadalompolitika mindkét félévben való 4 órás collegium^: ilyen a „Biztosítás technikája“, továbbá a „Szociális statisztika“ mind­két félévben heti 1—1 órás colJegiuma. A „Társadalompolitika“ collegium megneve­zését és anyagát természetesen itt is a fogalmazási tanfolyamon megjelölt módon kellene megváltoztatni. A II. osztályú tanfolyam hallgatói a tervezet szerint az I. fél­évben heti 2 órában kötelesek hallgatni az „Általános közigazgatási fogalmak“ című collegiuniót. Ez nem egyéb, miiint a „Magyar közigazgatási jog“ című. Műegyetemünkön a programimban rendszeresen szereplő collegium első fele. így is kellene fevenni a tan­anyagba. A második félévben a „Gazdaságpolitika“ heti 4 órában való hallgatását írja elő a rendelettervezet a hallgatók számára. E collegium anyaga azonos dr. Heller Farkas nyilvános rendes tanár „Közgazdaságtan“ című collegiumának II. félévi anyagával. Mindezekből világosan kitűnik az is, hogy a társadalombiztosítási tanfolyam, bár forma szerint tanfolyam, lényegében a közgazdasági osztály szempontjából nem az. Az osztály tantervének helyes voltát bizonyítja az, hogy csekély kivétellel az összes a társadalombiztosítási tanfolyamon szükséges előadások máris megvannak abban. De ép így örülnünk kell annak, ha megtalálhatjuk a módot arra, hogy a társadalom* biztosítási szakképzés ügyét teljes egészében magunkra vállalhatjuk. Legyen szabad még azt megemlítenünk, hogy a népjóléti és munkaügyi minisz­ter úr által kiadni szándékolt rendelettervezet gondoskodik az állami társadalombiztosí­tási vizsgabizottság összeállításáról is. E bizottság a Műegyetemtől függetlenül működ­nék ugyan, de mégis bizonyos összeköttetésben, mert a vizsgabizottság tagjai azok a professzorok, illetőleg előadók voHmániaik, akik a tanfolyamon az előírt collegiumokat előadják, elnöke pedig a kir. József-Műegyetem közgazdaságtudományi osztályának dékánja. A vizsgabizottsággal kapcsolatos irodai teendők a bizottság jegyzőjére hárul­nának, akit a bizottság elnökével és tagjaival együtt a népjóléti és munkaügyi minisz­ter úr nevezne ki. Rövid utóm szerzett értesülésünk szerint szó van arról, bogy a bizott­ság egy-egy ciklusra való megbízása 3 évre történik, továbbá, bogy a bizottság el­nökévé, ha a bizottságnak egyébként nem tagja, a prodékán is kineveztethetik s végül, hogy a bizottság jegyzőjévé a Műegj'etem tanácsjegyzőjét nevezik ki. A népjóléti és munkaügyi miniszter úr a vizsgálóbizottságban megbízottjával fogja képviseltetni magát, A vizsgabizottság munkássága, mint pl. az Országos Középiskolai Tanár vizsgáló bizott­sága is az egyetemekétől, a Műegyetemtől független lévén, nem volna értelme annak, bogy a vizsgamenetre vonatkozó terveket ismertessük. Mégis megjegyezzük, hogy a vizs­gálatok rendje is szigorúan abban a szellemben vau megállapítva, melyet ilyen magas nívójú, minősítő jellegű vizsgálatitól joggal elvárhatunk. Talán nem felesleges még arra rámutatnunk, hogy tudomásunk szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a népjóléti és munkaügyi miniszter úrhoz e tárgyban intézett átiratában súlyt helye­zett arra, hogy az egész kérdést szabályozó rendelet szövege olyan értelemben adassák ki, hogy e rendeletet a két miniszter egyetértőleg boosájtja ki. Ez azt jelenti, hogy a jövőbeni esetleges megváltoztatásához a két miniszter úr egyetértő akarata szüksé­geltetik. Az előadottak rövid összefoglalásául legyen- szabad tehát tisztelettel azt java­solnunk: méltóztassék kérésünkre a tekintetes Tanács kimondani azt, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter úr által osztályunkon megszervezni óhajtott tan- folyamot a maga részéről a miniszter úr által óhajtott keretekben, de az alábbi tan­anyaggal kívánatosnak tartja már az 1930/31. tanév első felétől kezdve megszervezni, kérve ebhez a Tanács hozzájárulását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom