Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1929-1930

1930.08.30. 25. ülés

1. a tervezett társadalombiztosítási taníolyam beilleszthetö-é a Műegyetem köz- gazdasági osztályának tanrendjébe;

2. van-e szükség e tanfolyammal kapcsolatban esetleg az osztály tanrendjének kiegészítésére és végül

3. lm a Tanácstól utasítást kap, gondoskodnia kell majd a szociálpolitikai tanszék tananyagának kidolgozásáról s egyben javaslatot kell tennie a tanszék betöltésére nézve.

Magyarország társadalombiztosításának ügyét rendező két törvény, — az 1927:XX1. t.-c. 115. §-ának 6. bekezdése és az 1923:XL. t.-c. 170. §-a alapján a népjóléti és munkaügyi miniszter úr felhatalmazást kapott arra, hogy a két társadalombiztosítási intézet fogalmazási és számviteli tisztviselőinek szakképzettségét rendelettel szabályozza.

A szakképzés gondolata sze-mmelláitliatólag mindinkább utat tör a magyar közigazgatás berendezésében. Számos olyan ága van a közigazgatásnak, ahol a minősítési törvényben előírt képesítés megszerzése után a tisztviselőiknek vagy szoigálatbalépésiik, vagy bizo nyos idei szolgálatuk után közigazgatási szakvizsgát kell letenniük. A pénzügyi fogalmazási tisztviselők vizsgája például ilyen. A statisztikai hivatali fogalmazási és statisztikai szakbeli tisztviselők államvizsgája hasonlóképpen. Az Országos Munkaközvetítő Hivatal tisztikara is speciális szakvizsgálatot tesz le. A tiszti orvosi tanfolyam elvégzése nélkül az orvosdoktorok nem léphetnek tisztiorvosi szolgálatba. A legújabb és legjelentősebb példát az 1929. évi XXX. t.-c. szolgáltatja, amely a szorosan vett közigazgatás egész területén megvalósítja a közigazgatási vizsgálatok rendszerét.

Nem volna helyén való, hogy arról folytassunk vitát, vájjon melyik rendszer a jobbik. Az e, ha a közigazgatási vizsgálatra való előkészítés a tudomány művelésére rendelt egyetemektől függetlenül történik, vagy helyesebb az a megoldás, mely miellett a tisztviselői karoknak ez a magasabbrendű, bár gyakorlati szempontokat is szem előtt tartó képzése az egyetemekkel karöltve, azok bevonásával szerveztetek meg. A köz szempontjából alighanem mégis csak több hasznot rejt magában az az elgondolás, hogy a köz- igazgatási vizsgálatokra készülő tisztviselők se nélkülözzék annak a nagy szellemi hatóerőnek kisugárzását, amelyet az egyetem arra nézve jelent, aki ott komoly tanulmányokat folytat és amelynek az ereje még nagyobb azokkal szemben, akik az élet tapasztalataiban megedződve, megacélosodva veszik ismét fel az összeköttetést az egyetemekkel.

A magyar közigazgatásnak tagadhatatlanul egyik leghatalmasabban kiépített ágazata a társadalombiztosítási szervezet; jelentős tisztviselői kart foglalkoztat s fejlődésé, úgy véljük, még mindig nem ért véget, mert fontos és népes társadalmi osztályaink (pl. a kézműiparosság és az agrárnépesség) állanak egyelőre kívül a társadalombiztosítás körén. Épenséggel nem közömbös a köz szempontjából az. hogy ennek a nagyszabású organizációnak a tisztviselői kara olyan tudományos alánokon nyugvó ismeretekkel láttassák el, melyek révén a társadalombiztosítási szervek biztosabban tudják kifejteni azt a nagy nemzetmenitö erőt, amely hivatásuk. S nem közömbös a Műegyetem szempontjából sem az, ha ebből a munkából közgazdasági osztálya révén maga is kiveheti a részét a társadalombiztosítási tisztviselők tudományos továbbképzésével. A közgazdasági osztály szervezeti szabályzata szerint t. i. általában jogosult speciális kurzusok létesítésére, melyek a tanfolyam hallgatóinak ismereteit a közgazdasági tudományok fejlődésével kapcsolatban egészítik ki.

De túl a közérdek s túl a Műegyetem sajátos szempontjain, értékes e tanfolyam megszervezése a Műegyetem rendes hallgatósága, illetőleg a hallgatóság azon része szempontjából, amelyik a közgazdasági osztályra beiratkozik. Az 1929. évi XIX. t.-c. eddig mindössze csupán a ni. kir. Központi Statisztikai Hivatalra vonatkozólag biztosította azt a jogot, bogy a Műegyetem közgazdasági osztályát elvégzett s ott doktori oklevelet is szerzett egyének c hivatal fogalmazói karába korlátozás nélkül kinevezhetök.