Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1929-1930
1930.02.08. 13. ülés
11 Nagyméltóságú Miniszter Úr ! A Műegyetem korszerű fejlesztéséhez szükséges igények felsorolásának végére értem. Három különböző címen merült fel igény, még pedig I. Az oktatáshoz szükséges tudományos felszerelés címén ...J ___ 1,500.000 P II. A kutató munkához „ „ ,, „ .............. 2,500.000 ,, III. Űj építkezések és épületbővítések címén ........................................ 4,500.000 ,, Összesen ___ 8,500.000 P Ily módon tehát a József-Műegyetem fentiekben vázolt fejlesztési programmjának végrehajtásához kereken nyolc és félmillió pengönyi hitelnek igénybevételére volna szükség. Nagyon jól tudjuk azt, hogy ez önmagában véve is, de különösen Magyar- ország mai és előreláthatólag még elég messze terjedő jövőbeli pénzügyi helyzetéhez mérten óriási összeg. Ennek a végösszegnek nagysága azonban nem riaszthatott vissza minket attól, hogy őszintén fel ne tárjuk Nagyméltóságod előtt a Műegyetemnek mai sajnálatosan visszamaradt állapotát és hogy felelősségünk tudatában rá ne mutassunk arra, hogy hol, mennyiben és milyen mértékig van szükség újabb beruházásra és továbbfejlesztésre, ha azt akarjuk, hogy a műegyetem a technikai tudományok mai színvonalán álló, az oktatás és a kutatás modern követelményeit egyaránt kielégítő tudományos intézmény legyen. Nem lehet azonban csodálkozni azon, hogy a Műegyetem a hiányoknak ekkora tömegére mutat rá és a kívánságok ekkora tömegével lép fel egyszerre, mert ne feledjük, hogy két évtized elmaradt fejlődésének pótlásáról van mostan szó és éppen arról a két évtizedéről, amely alatt maguk a technikai és természettudományok az emberi kultúra történetében eddig páratlanul álló intenzív és extenzív fejlődésen mentek keresztül. A szédületes iramban haladó tudomány és a stagnáló József-Müegyetem között a szakadék évről-évre nagyobbodik, aminek a magyar kulturális és gazdasági élet vallja kárát. Ezért valóban országos közérdek kívánja a műegyetemnek megsegítését és a mai kor színvonalára való felemelését. Nagyméltóságú Miniszter Úr ! Bármennyire át vagyunk is hatva a fentiekben előadottaknak túlzás nélküli igazságától, mégis tisztában vagyunk azzal, hogy normális úton, vagyis az állami költségvetések keretébe beillesztett beruházási tételek útján csak nagyon hosszú idő alatt juthatnánk igényeink teljes kielégítéséhez még abban a legkedvezőbb esetben is, ha a jövőben a vidéki egyetemek felépítésére eddig fordított költségvetési hitelek — erre építkezések befejezte után — a maguk egészében a Műegyetem fejlesztésére fordíttatnának. Ámde volna egy rendkívüli és sokkal rövidebb út is. A magyar állam köztudomásúlag a közeli jövőben nagyobb külföldi kölcsönt szándékozik felvenni, hogy ezt hasznos gazdasági beruházásokra fordítsa. Meggyőződésünk az, hogy a József-Műegyeteinnek, Magyarország egyedüli teljes technikai főiskolájának lábraállítására és fejlesztésére fordított összeg is a szó gazdasági értelmében vett hasznos beruházás volna, amelynek azonnali közvetlen haszna százalékokban nem fejezhető ugyan ki, de amelynek közvetett haszna Magyarország köz- és magángazdaságának legkülönbözőbb területein egyenesen felbecsülhetetlenül nagy értékű volna. Jól ismerjük Nagyméltóságodnak a technikai és természettudományoknak kulturális és gazdasági jelentőségéről, ezeknek országátalakító hatalmáról vallott felfogását, hálával ismerjük a Műegyetemünk iránt állandóan tanúsított megbecsülését és ezért , a siker reményével eltelten teljes bizalommal merjük kérni Nagyméltóságodat arra, hogy kegyeskedjék a pénzügyi kormányt meggyőzni annak a helyénvalóságáról és szükségességéről, hogy a felveendő nagy külföldi államkölcsön programmjának egyik pontja a József-Müegyetem fejlesztésére fordítandó összeg legyen és arról, hogy ez az összeg is gazdasági tekintetben valóban hasznos beruházásnak tekintendő. Kelt Budapesten, a József-Müegyetem rektori tanácsának 1930. évi február hó 8.-án tartott 13-ik üléséből. T)r. Szily Kálmán e. i. rektor. “Pátria” r.-t., Budapest, IX., Üllői-út 25, 301500 Felelős nyomdavezető: Mészáros Vilmos
