Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1929-1930
1930.02.08. 13. ülés
6 alapját képező mikológiái kutatások, valamint olyan búvárlatok, hogy miként lehetne mezőgazdasági anyagokból versenyképes cellulózt és papirost gyártani. Pedig az crszág évente óriási összegeket fizet a külföldnek a behozott papirosárúkért. A mezőgazdasági több és olcsóbb termelés ma már csak a talajvizsgálatok racionális felhasználásával érhető el, ehhez pedig hozzáértő talajchemikusokra van szükség, akiknek kiképzése és a tudományos talajvizsgálatok elvégzése el sem képzelhető megfelelően felszerelt talajtani laboratórium nélkül. A szerves chemiai tanszék 1913-ban létesült és az azóta lefolyt 17 év alatt igazi beruházásban még nem részesült, úgyhogy ennek ma meglevő felszerelése nagyon siralmasnak mondható, itt nem is szólva a tanszék elhelyezésének abszolúte ki nem elégítő voltáról. Pedig nyilvánvaló, hogy a szerves chemia művelése elsőrendű köz- gazdasági érdek, mert a szerves chemia foglalkozik azokkal az anyagokkal, amelyek a növény és állat életfolyamatai alkalmával keletkeznek, vagy átalakulnak, aminek következtében a növényi, illetőleg állati eredetű termékek termelésével a legszorosabb összefüggésben van. Köztudomású, hogy a szerves chemiai kutatások során szintézissel elért nagy eredmények tették naggyá Németország vegyészeti iparát. Az élelmiszerchemiai tanszék 1921-ben állíttatott fel, alapberuházásban ugyancsak nem részesült, úgyhogy laboratóriumának felszerelése jóformáxr csak azokból a felszerelési tárgyakból áll, amelyeket más tanszékektől és egyes cégektől össze lehetett kéregetni. így aztán olyan hiányok vannak, amik a tanszék kutató munkáját körülbelül lehetetlenné teszik. Kaloriméter, analitikai mérlegek, centrifugáló-, őrlő- és aprítóberendezések mind hiányoznak, a mikroszkópok teljesen elavultak, már pedig ezek nélkül bajos élelmiszervizsgálatokat végezni. Hogy Magyarországon, mint agrárállamban, mennyire szükséges közgazdasági szempontból is az élelmiszervizsgálat, azt bővebben indokolni igazán fölösleges volna. Az előzőleg említett tanszékekhez képest jobb a helyzet a chemiai technológiai tanszéken. Itt az utóbbi években kifejtett kutató munkásságnak a nagynyomáson végrehajtott reakciók tanulmányozásának folytatása lesz a jövőben is hosszú időkre irányadó, mert ebben az irányban várható a legnagyobb fejlődés a technikai-chemiai eljárásokban. A nitrogénműtrágyáknak a levegőből való előállítása, kátrányok benzinné átalakítása, kenőolaj előállítás, motorhajtóanyagok előállítása vízgázból, ecetsav szintetikus előállítása mind a nagynyomású reakciótérben megvalósítható folyamatok ; e reakciók jelentősége fokozatosan nagyobbodik, mert lehetővé teszik, hogy nyersanyagkincsekben, sőt jóminőségű kőszenekben is szegény országok silány szeneikből fejlesztett gázokból olyan termékekhez jussanak, amelyeket eddigelé külföldről kellett importálniok. A chemiai technológiai intézetben megvan már a természettudományi alapból létesítetten a nagynyomáson lefolyó reakciók tanulmányozásához szükséges alapfelszerelés; a meglevő készülékekhez azonban újak is szükségesek, főként olyanok, amelyekben áramló gázzal lehet dolgozni. Hasonlóképen eléggé kedvező a helyzet az elektrochemiai tanszéken, amelyet a Természettudományi Alap ellátott a most folyamatban levő kutató munkákhoz szükséges felszereléssel ; itt is szükségesek azonban még bizonyos kiegészítések, elsősorban elektro- thermikus kísérletek céljaira szolgáló berendezések. Az egész országban egyetlen tanszéke van az anorganikus chemiának és ez a Műegyetem anorganikus chemiai tanszéke: mint egyike az újabb tanszékeknek, ez sem részesült még egyszeri nagyobb beruházásban. Tudományos kutatás e tanszéken eddig csak úgy volt lehetséges, hogy a Természettudományi Alap adott segítséget a legszükségesebb készülékek beszerzésére, amik azonban távolról sem elégségesek a tanszék munkaköréhez tartozó kísérleti vizsgálatok elvégzéséhez. A tanszék hatáskörébe tartozik a hazai ásványkincseink kifinomítására irányuló tudományos vizsgálat, annak megállapítása, hogy homokjaink megfelelő finomítás után miképen válhatnak a kerámia- és a zománcipar nyersanyagjaivá, ásványi kikészített és tisztított nyersanyagok előállításának problémája. Ezekkel a kutatásokkal lényegesen lehetne csökkenteni a magyar közgazdaságra annyira káros külföldi importot. A vegyészmérnöki osztálynak legrégibb tanszéke az általános chemiai tanszék egykor — 25 évvel ezelőtt — kitünően fel volt szerelve, azóta azonban mind az oktatás, mind a kutató munka szempontjából nagyon leromlott. Még pedig leromlott azért, mert az alapfelszerelésének igen tekintélyes hányadát kénytelen volt az újonnan szervezett tanszékeknek átengedni, mert a megmaradt rész többé-kevésbbé elavult és mert a modern műszerek és készülékek kielégítő mértékben való beszerzésére sohasem volt pénzügyi fedezet. így aztán nem lehet csodálni, hogy az utóbbi időkben a laboratórium a kutatás terén csak nagyon csekély eredményeket mutathat fel és ezeket is a Természettudományi Kutató Alapnak és a Széchenyi Tudományos
