Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1929-1930
1930.02.08. 13. ülés
4 Két tanszéke van azonban a mérnöki osztálynak, amelyik a múltban is fejtett ki már igen jelentős kutató munkát, úgymint a geodéziai és a kísérleti jizikai tanszék. Ámde ezeken a tanszékeken a meglévő felszerelés a mai tudománynívóhoz képest annyira hiányos és elavult, hogy csak igen szűk területre szorítkozhatik a kutatás lehetősége. így a geodéziai tanszéknek szüksége volna modern komparátorberendezésre, a földrajzi helymeghatározások még hiányzó műszereire és az újabban olyan nagy jelentőséget nyert fotogrammetria mérő- és feldolgozó műszereire. A geodéziai tanszéknél is sokkal rosszabb helyzetben van a kísérleti jizikai tanszék, amelyről túlzás nélkül el lehet mondani, hogy ez a Műegyetemnek egyik mostoha- gyermeke, mert elhelyezése a lehető legszerencsétlenebb és felszerelése túlnyomó- részt múzeális lomtár jellegével b ró gyűjtemény, amely alatta marad a németországi gimnáziumok fizikai laboratóriumbeli felszerelésének és amelynek értéke a tudományos kutatás szempontjából a nullával határos. A kutatás tekintetéből egyedüli értékek a két spektrográf és ezek tartozékai, valamint a Röntgen-laboratórium egyes objektumai, amelyek az utolsó három esztendőben a Természettudományi Alap és a Széchenyi Tudományos Társaság segélyeiből voltak beszerezhetők. Tekintettel arra a rendkívüli fontosságra, amellyel a Röntgen-fény az anyagvizsgálat szempontjából bír és arra az évről-évre rohamosan bővülő körre, amelyben a legkülönbözőbb Röntgen-anyagvizsgálati módszerek a technikai tudományokban a gyakorlati vonatkozásokat illetőleg is nyernek, múlhatatlanul szükséges, hogy a kísérleti fizikai tanszéknek legalább is a Röntgen-laboratóriuma fejlesztessék addig a fokig, hogy az összes anyagvizsgálati módszerek alkalmazhatók legyenek. Ez a fejlesztés is igen szerény keretek között maradna, mert mindössze három nagy felbontóképességű optikai berendezésről és egy nagyobb, meg két kisebb Röntgen-transformátorról és ezek tartozékairól van szó, míg például a Berlinben most megnyílt Institut für Strahlenforschung 16 teljes Röntgen-apparaturával és több tucat spektrográffal kezdi meg tudományos munkáját, nem is beszélve meteorológiai, dczimetriai és biológiai osztályainak felszereléseiről. A kísérleti fizikai intézet jelen szűkös és meg nem felelő helyiségében nem maradhat meg, mert a mai helyiségviszonyok nem elősegítőleg, hanem megbénítólag hatnak a tudományos kutatásra ; a helyiség-kérdésről azonban később isik majd szó. A gépészmérnöki osztály tanszékei tárgyuknál fogva a legszorosabb kapcsolatban állanak a gépiparral és így különösen fontos, hogy a Műegyetem ne csupán a gépészmérnökképzéssel, hanem a gépipar racionális alakulását és fejlődését előmozdító kutató munkával is foglalkozzék. Ezt a kutató munkát a gépszerkezettani tanszékek számára bizonyos irányok szerint már eddig is lehetővé tette a Műegyetem budai telepére történt átköltözésekor felállított és azóta részben felszerelt gép- laboratórium. Ennek felszerelése is azonban rendkívül hiányos, úgyhogy a gépipar szempontjából fontos kutatások egész sora nem ejthető meg a szükséges műszerek és berendezések hiánya miatt. így pl. nagyon kívánatos volna a következő problémákkal foglalkozni: a szilárdságtani kérdéseknek az optikai módszerrel való vizsgálata, a technikailag jelentős elasztikus rezgések és lengések, valamint a rezonancia-feladatok kísérleti vizsgálata, a bőrszíj- és kenderkötélgyártás szempontjából különösen fontos vizsgálata a szíj- és kötélhajtásnak, a gyorsforgású csapágyak, a golyóscsapágyak, a fogaskerekek és fogazások viszonyainak rendszeres kísérleti vizsgálata. De vannak tanszékek, amelyeknek oktatási és kutatási igényeit már ma is külön intézetek, illetőleg laboratóriumok látják el. Nevezetesen 1. a műszaki mechanikai tanszék laboratóriuma, amelynek kutató munkája fontosságát eléggé bizonyítja az az egész műszaki világban elismert és ma már mindenütt honorált elv, hogy mindennemű szerkezethez, géphez a megfelelő anyagot kell alkalmazni, hogy pedig mi az adott esetben a megfelelő anyag, azt a laboratóriumi vizsgálat, anyagvizsgálat dönti el. A modern fejlődés az anyag előállítása és kihasználása terén egyaránt megköveteli a laboratóriumnak párhuzamos fejlődését, mert enélkül a vizsgálatok nívója, a kutatás eredményessége nem tarthat lépést a gazdasági és tudományos élet követelésével. A műszaki mechanikai laboratórium is jelentékeny felszereléskiegészítésre szorul, ha eleget akar tenni a vele, főleg a gyakorlat részéről támasztott igényeknek ; 2. a mechanikai technológiai tanszékkel kapcsolatos intézet; ennek tudományos felszerelése a következő kutatási irányoknak megfelelően volna kiegészítendő : a fémeknek és különösen az acélfajoknak hőkezeléssel való javítása, a fémek magatartásának vizsgálata ismételt igénybevételekkel, kifárasztással és megmunkálással
