Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1929-1930
1930.02.08. 13. ülés
2 ságú összegnek költségvetési biztosítására lehetett kilátásunk, amely nem haladja meg túlságosan a tudományos felszerelésünkre 1907-ben szánt összegnek még ki nem utalt részét; ezért azután kénytelenek voltunk erősen redukálni igényeinket és a felszerelési programm összeállításában kénytelenek voltunk háttérbe szorítani a tudományos kutatáshoz szükséges eszközöket, hogy legalább az eredményes oktatáshoz feltétlenül szükséges felszerelés meg legyen szerezhető. Még így is kereken 1.700.000 P szükséglet mutatkozott az 1,000.000 P helyett. Ez a 70%-os többlet nem azt jelenti, hogy a Műegyetem az 1907-es programúihoz képest erősen felfokozta az igényét, hanem ellenkezőleg azt, hogy mélyen alatta maradt az eredeti igény- bejelentésnek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni ugyanis azt a két körülményt, hogy egyrészt a mai beszerzési árak a háború előttieknek átlagban kétszeresei, sőt háromszorosai és hogy másrészt tizenegy olyan új tanszékre is tekintettel kellett lenni, amelyek az 1907-es programúiban nem szerepeltek. Nagy hálával vagyunk eltelve Nagyméltóságod iránt azért, hogy felszerelési programmunkat elfogadni kegyeskedett, de viszont fájdalmas csalódást okozott, hogy az 1929/30. évi költségvetésbe az állam súlyos pénzügyi helyzete miatt csupán 200.000 P-nyi tétel állíttatott be a Műegyetem tudományos felszerelése címén, mert ha meg is van a reményünk arra, hogy körülbelül ilyen nagyságú tétel a jövő költség- vetésekben is benn fog maradni, mégis így évek hosszú sora volna szükséges ahhoz, hogy a Műegyetem birtokába jusson a kor színvonalán álló oktatás megkívánta felszerelésnek. Ezért égetően sürgős részlete a Műegyetem lábraállítási és fejlesztési programújának az a kívánalom, hogy a sikeres oktatás eszközeit megadó felszerelés beszerzéséhez még szükséges 1,500.000 P a közel jövőben egy tételben bocsáttassák rendelkezésre. Ámde ez az összeg csupán egy része annak az egész összegnek, amellyel ki lehet elégíteni a Műegyetem teljes tudományos felszerelésének igényeit, valamint a Műegyetem hivatásának megfelelő munkájának csupán egy része az eredményes oktatás, mert hátra van még a másik nem kevésbbé fontos rész : a tudományos kutatás. Nagyméltóságod nagyon jól ismeri a modern kulturvilágban a természet- tudományi és technikai kutató munkának óriási jelentőségét mind az elmélet, mind a gyakorlati alkalmazás tekintetében, hiszen éppen Nagyméltóságod magyar tudománypolitikai programmjának sarkalatos része a hazai tudományos kutatásoknak erőteljes fejlesztése és az ehhez szükséges intézményeknek és eszközöknek előteremtése. Amerika és Európa kulturnemzetei korunkban valósággal nemes versenyre kelnek a tudományos kutatás anyagi, tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása terén, mert már mindenhol felismerték azt, hogy a sokoldalú, intenzív kutató munka nemcsak elméleti értelemben viszi előre a tudományt, hanem ennek gyakorlati eredményei közvetlenül is felhasználhatók az ország anyagi kincseinek kiaknázására és feldolgozására, a mezőgazdasági és ipari termelés hatásfokának emelésére, a nemzet anyagi erejének és az egyes jólétének fokozására. Mindenhol irigységgel hivatkoznak arra, hogy a német birodalom hatalmas chemiai iparát elsősorban a német tudományos laboratóriumoknak kutató munkája hívta életre. A mezőgazdasággal és az iparral összefüggésben levő tudományok, tehát a különböző természeti és technikai tudományok területén folyó kutató munkának a külföldön, főleg Amerikában, Angliában és Németországban három különböző színhelye is van, még pedig az egyetem (ideértve természetesen a műegyetemet és egyetemi rangú főiskolát is), a külön kutatóintézet és a gyári laboratórium. A lényeg mindenhol az, hogy megfelelő felszerelések és megfelelő anyagi eszközök tegyék lehetővé a megfelelő személyeknek céltudatos, zavartalan kutató munkáját. Magyarország mai pénzügyi és gazdasági viszonyai között nem igen kerülhet arra sor, hogy az állam külön kutatóintézeteket állítson fel és arra sem, hogy az egyes gyárak létesítsenek jól felszerelt tudományos laboratóriumokat. A kutató munkáról magáról azonban nem mondhat le Magyarország, ha nem akar lemondani arról, hogy maga is kivegye részét a tudományok fejlesztéséből és arról, hogy a speciális magyar gazdasági vonatkozású problémák tárgyalásával és megoldásával is elősegítse a köz- és magángazdaságunk anyagi boldogulását. így nálunk az az egyedüli lehetőség, hogy a technikai tudományok egyetlen egyeteme, a József- Műegyetem legyen otthona a tudományos, de egyben gyakorlati célokat szem előtt tartó kutatásoknak. Ä Műegyetem a múltban is mindig igyekezett közreműködni a benne képviselt tudományok előbbrevitelén ; a fizikai, chemiai és technikai tárgyú búvárlatok eredményeinek hosszú sorozata került ki a Műegyetem különböző laboratóriumaiból.
