Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1928-1929
1929.06.13. 29. ülés
Bizottsági javaslat a városépítési tanszék betöltése tárgyában Tekintetes Mérnöki és Építészi osztály! A városépítési tanszék betöltésének tárgyában alulírott bizottság az alábbi javaslatot terjeszti a tekintetes Mérnöki és Építészi osztály elé Figyelembe véve az ugyanezen bizottság által a városépítési tanszék részére körülírt tárgykört, amelyet annak idején a maga teljes részletességében és a szükséges indokolásokkal előterjeszteni bátrak voltunk, a bizottság vizsgálat alá vette a jelenleg városépítéssel foglalkozó szakférfiaknak és pedig úgy építészeknek, mint mérnököknek a névsorát, különös figyelemmel arra, hogy a tanszék betöltésénél szóba kerülő egyéneknél fel legyenek lelhetők, egyrészről a tárgykör ellátásához szükségelt fokú építészi, mérnöki és speciális városrendezési szakképzettség, azután a közigazgatásban való jártasság, végezetül a városépítés terén kifejtett önálló gyakorlati működés. Ebben a tekintetben a bizottság egyhangúlag arra a megállapodásra jutott, hogy minden szempontból alkalmas, teljesen kész, kiforrott és katedrára rátermett egyéniséget talált Warga László oki. építész, székesfővárosi városrendezési szakértő személyében. Nevezett 1878. november 21-én született Jászberényben. Középiskoláit Jászberényben, Kolozsváron, majd ismét Jászberényben végezte és ugyanitt tett érettségi vizsgálatot 1898. évben. 1898. és 1902. év között a budapesti m. kir. József-Műegyetem Építészi osztályát végezte el, ahol az 1902. évben építészi oklevelet nyert. Ugyanez év folyamán lépett Budapest szfv. szolgálatába, mint napidíjas mérnök; 1907-ben segédmérnökké, 1910-ben mérnökké, 1911-ben főmérnökké, 1913-ban pedig műszaki tanácsossá neveztetett ki. Ebben a minőségben működött a székesfővárosnál 1920-ig, amidőn felismerve a városépítés és városrendezés iránti különleges képességeit, abból a célból, hogy a főváros érdekében hatékonyabban szentelhesse idejét az eme szakbavágó kérdések tanulmányozásának és megoldásainak, mentesíttetett az egyéb adminisztratív hivatali teendők alól és 1920-ban, mint Budapest városrendezési szakértője, szerződéses viszonyba került a fővárossal. Mint segédmérnök és mérnök, a fővárosi mérnöki hivatal felmérési osztályában működött tisztán mérnöki munkakörben, majd később, különösen 1912. év óta önállóan dolgozott Budapest városrendezési feladatainak megoldásain. Nevezetesen ebben az időpontban szerveztetek meg a városépítészeti ügyosztály keretén belül a városrendezés alosztálya, amelyhez a város- rendezés összes kérdései utaltattak, és amely osztály vezetésének révén ezen a téren a kezdeményezés és tervezés Warga László hatáskörébe került. Ebben a minőségében a főváros területén megállapított régi szabályozási terveket, figyelemmel a korszerű szempontokra, fokozatosan revízió alá vette és anélkül, hogy a továbbfejlődésében zökkenés állott volna be, sikerült ezekbe a régi és sok tekintetben idejüket múlt keretekbe tartalmat és életet önteni, forgalmi, gazdasági, hygienikus és szociális elvek alapján a város fejlesztésére egységes és tervszerű programot adni, ezzel párhuzamosan nem kis mértékben kidomborítva az eddig elhanyagolt művészi szempontokat. Ezek során elkészítette a Tabán, az Erzsébetváros, Kelenföld, az Alsó-Rákosi rétek, Angyalföld és környéke, Gellérthegy, Sasad, Sashegy, Óbuda, stb. városrészek szabályozási terveit, aminek következménye az lett, hogy mig az 1910. évi berlini városrendezési kiállításon a főváros csak az egyetlen Tabán rendezési tervével szerepelhetett, -addig 1920-ban a londoni városépítő kiállításon az időközben a fővárosban járt Angol Nemzeti házépítő és Városrendező Tanács meghívására nemcsak nagyszámú fővárosi tervével, de számos vidéki város rendezési tervével is sikerült felléphetnünk. Ugyancsak számos munkájával résztvett a monzai művészeti kiállításon is, ahol tervei díszoklevéllel tüntettettek ki. Eme külföldi szerepléseinek eredményeképen Tokio, New-York és Milano megkeresték Budapest Székesfővárost a városrendezési terveinek közlése, illetve megküldése céljából.
