Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1919-1920
1920.03.16. 23. ülés
mérnökökről, akik kettős kvalifikációval lépnek ki az alkotó élet küzdő terére. Alapos és kimerítő tanulmányok útján legalább 4 esztendei főiskolai hallgatással megszerezték a mérnöki oklevelet és ezenfelül közgazdasági fakultásunkon egyesztendei intenzív tudományos működés után letették a közgazdaságtudományi szigorlatot. A Tudomány-Egyetem mellett létesítendő közgazdasági fakultás a középiskola elvégzése után 3—4 éves tanítással legfeljebb encyklopedikus közgazdasági-közigazgatási kiképzést fog a jövőben nyújtani, ezzel szemben a műegyetemi közgazdasági fakultás főiskolai oklevéllel bíró s a főiskolai oktatásban már kiterjedt mértékű közgazdasági ismereteket szerzett tudományosan képzett szakembereket még egy esztendei intenzív oktatásban beható közgazdasági kiképzésben részesít. És míg az előbb említett karról csak a jövőben fognak kikerülni végzettek, nálunk már ilyenek 6 esztendőn át szép számmal vannak. Amennyiben tehát a minősítési törvénynek bármi okból való módosítása szükségessé vált, a minimum, amit úgy a Műegyetem Tanácsa, mint közgazdasági osztályunk végzett hallgatói s mindenekelőtt a közgazdasági mérnökök méltán elvárhattak volna, hogy elsősorban ő előttük nyíljék meg közgazdasági ügyekkel foglalkozó közigazgatásunk fogalmazó szaka. Mellőzésük e kérdés rendezésekor semmivel se okolható meg és kétségtelen, hogy ezt a feltűnő sérelmet, valamint nagyfokú igazságtalanságot a köz és igazság érdekében feltétlenül és mielőbb orvosolni szükséges, És ennél a kérdésnél azt a körülményt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az a hallgatóság, amely közgazdasági fakultásunkat végezte, legkevésbé se szolgált rá arra, hogy közvetve ilyen módon lebecsültessék. Kétségtelen ugyanis, hogy a mi közgazdasági fakultásunkra csupán a közgazdasági tudományok iránti szeretetből iratkoztak be értékes szakemberek, közöttük már az élet iskoláját járt okleveles mérnökök, minthogy e fakultás elvégzése mindezideig semminemű hivatalra vagy állásra nem kvalifikált. A tárgyalt ominózus rendelkezés azonban nemcsak közgazdasági mérnökeinkre s a köz- gazdasági osztályunkat végzett egyéb szakemberekre sértő, hanem általában nagy mértékben sértő Magyarország tudományosan képzett technikusaira. A magyar technikus kar, alma materjével, Műegyetemünkkel, együtt már huzamosabb idő óta sürgeti a minősítési törvénynek olyan értelmű módosítását, hogy a közigazgatásban a fogalmazói szakban a mérnöki oklevél is kvalifikáló legyen. Az alkotó munka lekicsinylése nyilatkozik meg abban, hogy ezt a megokolt kívánságot a most kibocsátott kiegészítő rendelet figyelembe nem vette. Valóban különös, hogy a technika vívmányainak korában a tudományos technikai képzettséget a magyar állam a közigazgatás terén kellően nem honorálja, illetőleg, hogy spontán nem ragadta meg az alkalmat az e tekintetben észlelt anomáliák megszüntetésére. Ahhoz kétség sem fér, hogy a gazdasági életet a természettudományokon alapuló nevelésénél fogva a jogásznál mindenesetre jobban ismerő s éppen nevelésénél fogva fegyelmezett gondolkodású tudományosan képzett technikus csak hasznára volna annyi panasz tárgyául szolgáló közigazgatásunknak. Ha társadalmunk' nem is helyezi arra a piedesztálra a mérnököt, amire a nyugati kultúrnépek, annyi azonban kétségtelen, hogy a korunkat jellemző technikai munkának a mérnök hivátott vezetője. Népek közgazdaságának, országok iparának a technikai munka az alapja. Egészség, jólét, fizikai és szellemi élet, az emberiség kultúrélete a technikai munkának hatása alatt van. Az emberiség fejlődésében a tudományos technika a rugó. Elsősorban a köznek érdeke tehát, hogy a technikai munka hivatott vezetői, a tudományosan képzett technikusok előtt ne legyen elzárva közigazgatásunkban a fogalmazói szak. Mert ha a rombolás nagyszabású fegyvereinek létesítéséhez hozzájárultak a technikái tudományok, fokozottabb mértékben fogják a teremtésnek, a békés alkotó munkának eszközeit, legcélszerűbb szerszámait is elkészíteni. A technikai munka jelentőségét s a nemzet jólétére való hatását honorálja az állam, ha a minősítési törvényt mielőbb ennek megfelelően módosítja. Társadalmunknak megfelelő irányba való vezetése céljából tehát ily értelemben és törvényhozás útján kell a minősítési törvényt megváltoztatni. Tisztelettel kérjük, hogy a szóbanforgó sérelmes rendelet mielőbbi visszavonására s a ^kérdésnek előterjesztésünk értelmében való rendezésére Nagyméltóságod adja meg az impulzust. Budapest, 1920 március 9.-én. Zelovich Kornél, Heller Farkas műegyetemi ny. r. tanárok. „ÉLET“ IRODALMI ÉS NYOMDA R. T. BUDAPEST.
