Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1918-1919

1919.03.25. 28. ülés

Ezek figyelembe vételével javasolom, hogy a folyamodónál tekintsünk el a szabályzat előírta követelménytől, mely a magántanári habilitációt az előzetesen megszerzett doktorátushoz köti.

Leitner irodalmi működésének termékei közül külön felemlítendők:

1. A nyersolaj tökéletes porlasztásának feltételei zárt porlasztókkal ellátott motoroknál. (M. M. és É. E. Közlönye 1918. 40—41 sz.) Számos kísérlet adataiból megállapítja azokat a feltételeket, melyek mellett a tökéletes porlasztás lehetséges és igen érdekes és új eredményeket közöl.

2. Mesterséges huzam a kazánoknál. (Orsz. Gőzkazánvizsg. Egyes. Közlönye 1913. 11. sz.) Kritikai ismertetés és fejtegetése a mesterséges huzam gazdasági előnyeinek és hátrányainak a természetes huzammal szemben.

3. Visszacsapó szelep a gőzvezetékben. (0. G. V. E. Közlönye 1913. 2. sz.) Beható kritika tárgyává teszi az 1909., 1910. és 1912. évben kiadott német birodalmi kormányrendeleteket, melyek a visszacsapó szelepeknek a gőzvezetékben való alkalmazását kötelezővé teszik.

4. Az üzemzavar egy érdekesebb esete. (0. G. V. E. Közlönye 1911.

5. sz.) Túlhevített gőzzel dolgozó lokomobilnál előfordult üzemzavarból kifolyólag ismertetvén annak okát és kiküszöbölését, hasonló esetekben alkalmazandó eljárásra mutat rá.

5. Védekezés gőzkazánok rozsdásodása ellen. (0. G. V. E. Közlönye

1911. 3. sz.) A vas rozsdásodásának egyes elméleteit ismertetve, üzemmérnökök részére hasznos gyakorlati útmutatásokat ad.

6. A gőzkazánok lehűtése és tisztítása. (O. G. V. E. Közlönye 1911. 4. sz.) Eljárást ajánl a gőzkazánok gyors lehűtésére. Tárgyalja a gőzkazán belső és külső tisztításának fontosságát az üzem gazdaságossága szempontjából.

Továbbá a következő kevésbbé önálló vagy csupán ismertető közleményei:

a) A gőzkazánvizsgáló egyesületek keletkezése és működése. (O. G. V. E. Közlönye 1913. 1. sz.)

b) Levegőkompresszorokkal végzett kísérletek. (0. G. V. E. Közlönye 1913. 4. sz.)

c) Teherautomobilok szerepe a háború után. (Az Aero 1918. 3. sz.)

d) A kazánépítés újabb irányelvei. (O. G. V. E. Közlönye 1912. 8. és 9. sz.) é) Az egyesített olaj-grafit kenés. (O. G. V. E. Közlönye 1913. 8. sz.)

f) A kazánkő befolyása a melegátadásra. (0. G. V. E. Közlönye 1913. 8. sz.)

g) Gőzkazánok hegesztése. (0. G. V. E. Közlönye 1913. 6. sz.)

h) Kísérletek nagynyomású gőzzel fűtött vizelőmelegítővel. (0. G. V. E. Közlönye 1914. 3. sz.)

/) Gőztartók nyomópróbái és revíziói. (0. G. V. E. Közlönye 1911. 5., 6., 7. és 1912. 1. és 2. sz.)

j) A kőszénkátrányolaj tüzelési célokra való felhasználása. (0. G. V. E. Közlönye 1912. 5. sz.)

k) Hőszigetelés a gyárüzemben. (0. G. V. E. Közlönye 1912. 5. sz.) /) A gőzturbina szerepe a cukoriparban. (0. G. V. E. Közlönye

1912. 2. sz.)

Ezeken kívül megjelent számos kisebb ismertető cikke különböző folyóiratokban.

A folyamodó által bemutatott programmot elfogadhatónak tartom. A gőzkazánok és tüzelőszerkezetek egyes speciális nemeinek, továbbá a kazán