Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1917-1918
1918.04.16. 20. ülés
2 „A budai királyi vár Mátyás király korában“ című tanulmányát a Magyar Tudományos Akadémia II. osztályának ülésén, majd a Magyar Mérnök- és Építész- Egyletben mutatta be és mindkét helyen nagy érdeklődést váltott ki. Mindezeknél fogva javasolom, hogy dr. Lux Kálmán okleveles építésznek és műszaki doktornak a magántanári képesítés a colloquium elengedésével, de próbaelőadásnak kötelezettségével és ennek elfogadása esetében adassék meg, illetve ilyértelmű javaslatot tegyen az Osztály a Tanácsnak. Budapest, 1918. évi január hó 28-án. Sátidy Gyula műegyetemi tanár. 11. Tekintetes Mérnöki és Építészi Osztály! Lux Kálmán dr. oki. építész a „Magyarország középkori építészeti emlékei" című előadásnak a Kir. József-Műegyetemen való megtarthatására kér magántanári képesítést. A benyújtott folyamodványában, valamint annak mellékleteiben felsorollak alapján szerencsém van a következőket előadni: Életrajzi adatok: Lux Kálmán dr. született a zólyomrnegyei Bikás községben 1880-ban, a Kir. Józsei-rnüegyetern építészi szakosztályát végezve 1901-ben építészi oklevelet nyert, 1914-ben pedig műszaki doktorrá avattatott. Műegyetemi tanulmányainak befejezése után Möller István műegyetemi tanár irodájában főként középkori magyar műemlékek helyreállítási terveinek készítésével és építésvezetésével foglalkozott. Ezen időszak alatt a Műemlékek Országos Bizottságának másodépítésze, későbben pedig annak rendes tagja lett. Mint ilyen számos templomot (49-et), kolostort (3-at), kastélyt és várat (8-at) felmért s közülök többet helyreállított, mely munkálatok elismeréséül 1913-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntettetett ki. Több tervpályázatban vett részt, így 1905-ben a Magyar Mérnök- és Építész- Egylet ezüstérmét nyerte el. Az 1914/15. tanév kezdete óta Möller István műegyetemi tanár meilett mint meghívott műegyetemi adjunktus működik. Irodalmi működése: A folyamodványhoz a következő értekezések lenyomatait mellékelte: 1. „A Selmecbányái Óvár" című építészettörténeti tanulmány a „Magyarország műemlékei“ című munka negyedik kötetéből. 1914-ben. 2. „Árpádkori építészeti maradványok Óbudán" értekezés. Külön lenyomat a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 191b. évfolyamából. 3. „A kecskeméti rám. kath. nagytemplom" című értekezés 1916-ban. 4. „A budai vár Mátyás király korában" című kidolgozás alatt álló monográfia tervezetének az „Akadémiai Értesítődben megjelent kivonata 1917-ben. A folyamodványhoz mellékelt „Előadási tervezettből kitűnik, hogy folyamodó magántanári előadásaiban az építészet történetének egy különös, ránk nézve fontos fejezetével, Magyarország középkori építészeti emlékeivel kíván tüzetesen foglalkozni.
