Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1917-1918
1918.04.16. 20. ülés
Ad 8801917. A bíráló tanárok javaslata dr. Lux Kálmán műegyetemi magántanári képesítése tárgyában. I. Tekintetes Mérnöki és Építészi Osztály! Dr. Lux Kálmán műegyetemi megbízott adjunktus a műegyetemi magántanári képesítésért folyamodik és „Magyarország középkori építészeti emlékei“ címen egész tanéven át heti 2—2 órában előadásokat akar tartani, amely előadásokban az építészhallgatókat főként azokkal a hazai középkori műemlékekkel szándékozik megismertetni, melyeket a középkori építészeti tanszék az anyag bó terjedelme miatt a rendes előadások tananyagának keretébe nem vonhat bele, melyeknek megismerése azonban építészeinket mégis érdekelheti. Folyamodó született Bikáson 1880-ban, a Magy. Kir. József-Műegyetemtöl 1901. június 21-én építészeti oklevelet kapott, majd 1914. június 6-án a műszaki tudományok doktori oklevelét szerezte meg. Möller István műegyetemi tanár irodájában, majd mint a műemlékek országos bizottságának 11. építésze, utóbb rendes tagja, közreműködött számos magyarországi középkori műemlék felvételénél és helyreállításánál, ily minőségében a Ferenc .lózsef-retid lovagkeresztjével lett kitüntetve: több építészeti tervpályázaton sikerrel vett részt. 1905-ben a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet ezüstérmét nyerte el. A tervezett előadási tárgykör olyan, ami, ha az nemcsak egyszerű felsorolás vagy száraz ismertetés alakjában öleli fel hazai középkori műemlékeink közül azokat is, melyekre a középkori építészeti tanszék előbb említett okoknál fogva nem terjesz- kedhetik ki, ha az akkori egyházi, szerzetesi, lakóház és várépítkezések ismertetését műszaki felvételek és fényképek bemutatása mellett megfelelő művészi kritikával, műszaki és történelmi vonatkozásokkal kiséri egy szakavatott előadó, úgy az igen kívánatosnak ígérkezik, az igen célszerűen egészítené ki azoknak a hallgatóknak ismereteit, akik a hazai középkori építészet iránt nagyobb érdeklődést tanúsítanak és azokkal bővebben foglalkozni óhajtanak. Folyamodó, kinek egyrészt Möller István műegyetemi tanár irodájában, újabban mint az ő adjunktusa a megfelelő tanszéknél, másrészt a műemlékek országos bizottságánál bő alkalma nyílott hazai középkori műemlékeinkkel nemcsak megismerkedni, de azokkal behatóbban foglalkozni is, bemutatott 4 darab nyomtatásban megjelent tanulmányával beigazolta azt, hogy az ily műemlékek műszaki, műtörténeti és archeológia! vonatkozásokkal való méltatására és ismertetésére képes. E különletiyomatban bemutatott értekezései tudományos beccsel bírnak, azok nyelvezete kifogástalan és ebből az látható, hogy folyamodó sikeres irodalmi működést is tud felmutatni, sőt egyik munkája, az „Árpádkori emlékek Óbudán', a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben a Hollán-pályadíjat odaítélő bizottság részéről dicséretet kapott.
