Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1915
1915.01.02. 1. ülés
Budapest, 1914. szerda, december 30, MAGYARORSZÁG 7 Humánus intézmények a líegyetemeé t Két közlemény. — ______ ' i. A. i A hadikórház A Ferenc József-hid budai fejétől balra, a Dunasor és a Budafoki-ut között húzódó palotavárosban, ebben a szédületes nagyságú épületkomplexumban jártam tegnap. A József- müegijetem hadikórházát kerestem, amelynek renomméját sok gyógyultan hazatért sebesült vitte már szerte az országba. A központi épület ormán leng a vöröskeresztes lobogó. Harsány vezényszavakat hallok, a kapu aljában egész kis hadsereg sorakozik. Tiszta, gondosan kivasalt uniformis rajtuk, gömbölyű, pirospozsgás az arcuk, az augusztusi napok jutnak az ember eszébe, amikor ilyen üde, friss, jókedvű legények indultak dalolva a háborúba. Azóta sok minden történt, egy csomó jókedvű legény elcsigázva, lerongyolva, betegen, sebesülten került vissza, de ime, pár heti és lelkiismeretes ápolás után megint ott van az arcukon a mosoly, az egészség pírja, a szivekben a bizó reménység, mehetnek újra az ellenség elé. Bu- csuzkodnak a jobbára székely fiuk a doktoroktól, kezet csókolnak a fáradhatatlan önkéntes ápolónőknek, indul a csapat kifelé, odabenn már készítik a felszabadult ágyakat az újonnan érkezőknek, akiket majd a másik kapun hoznak be. hogy először átessenek a fürösztés, tisztálkodás procedúráján s csak úgy kerüljenek át ebbe a traktusba, be a hófehéren csillogó termekbe. Kovács-Sebestén]) Aladár, a Műegyetem tudós rektora, szeretetreméltó előzékenységgel kalauzol. Szívesen, büszkén mutogat meg mindent, látszik rajta, hogy örül müvének, a melyet tanártársai, elsősorban fíados Gusztáv dr. prorektor, Söpkéz Sándor, Bánki] Donát, Zelovits Kornél dékánok s a harctéren auto- mobilos-szolgálatot végző Szarvasi] Imre dékánt helyettesítő ScKafarzik Ferenc prodékán lelkes közreműködésével alkotott. A háború a technikus-hallgatóság jelentékeny részét lefoglalta magának, úgy hogy a Műegyetem központi épületében egész termek maradtak üresen. A tanári kar a rektorral az élén hazafias és humánus gondolkodásáról adott tanulságot, amikor már a tanév kezdetén elhatározta, hogy a felszabadult helyiségeket hadikórház céljára ajánlja fel s egyben a berendezés költségeire gyűjtést indít. A szép terv hamarosan megvalósult, a hadvezetőség természetesen a legnagyobb örömmel fogadta az ajánlatot s a pomásan berendezett háromszáz- ágyas kórház már október első napjaiban megkezdte működését. A földszinten négy felülről világított tágas rajztermet alakítottak át a nemes célra. A termek között az összeköttetést az épület északi homlokzatán elhúzódó földszinti folyosó szolgáltatja ; az ebből nyíló számos egyéb helyiséget rendezték be operációs-, kötöző-, röntgenező-, sterilizáló- és kötszerraktár-termekké, továbbá igazgatói, katonai parancsnoki és orvosi szobáknak, valamint a szükséges irodák- | nak. Mindegyik helység linóleummal van bevonva s egyébként is valamennyi nagyszerűen alkalmas uj rendeltetésére, mintha csak direkt arra épült volna. A tisztaság, a világítás, központi fűtés, természetes és mesterséges szellőztetés valóban mintaszerű, az operációs--te- rem és a Röntgen-laboratórium berendezése pedig, amely utóbbi a Műegyetem szertáraiból került ki, igazán elsőrangú. A kórház teljes összefüggő egészet alkot s emellett a műegyetemnek az oktatás céljaira használt egyéb részeitől az egészségügyi követelményeknek megfelelő módon el van különítve. Fertőző betegeket nem kezelnek benng-s már a gyanúsakat is átszállítják más fővárosi kórházakba. A minuciózus tisztaságnak és gondos orvosi kezelésnek köszönhető, hogy a betegek gyógyulása általában bámulatosan gyors. Az eddig ápolás alá került közel 600 beteg közül mindössze kettő halt meg, egyik tü- dőgyuladásban, a másik egy agylövés következtében fellépett meningitisben. Ezek állapota már akkor, amikor idehozták őket, reménytelen volt. A többiek közül a tegnap ki- bocsájtottakkal együtt már csaknem 400 távozott el gyógyultan s ekkor a momentán beteglétszám 200-ra apadt le. Az ápoltaknak átlag 25 százaléka a belgyógyászati, 75 százaléka a sebészeti beteg. Az orvostudomány legmodernebb elvei szerint kezelik őket, aminek sikerét az is mutatja, hogy eddig egyetlen nagyobb amputálásra sem volt szükség, mindössze egy-egy sebesült ujj esett részben vagy egészben az operáló kés áldozatául, mert a humánus elv az, hogy mindenkinek a testi épségét, munkaképességét, a lehetőségig megőrizzék. Ez az elv vezéreli hazafias és önzetlen áldozatkészséggel vállalt munkájában Varró Indár dr.-t, a kórház kitűnő igazgató orvosát, aki mellett Batizfalvy István dr., Décsy István dr., Dorner Béla dr., Sümegi József dr., valamint Halász Géza dr. honvéd törzsorvos és Haimler Viktor dr. alkotják az intézmény orvosi karát. Legtöbbjük magánpraxisának el- mellőzésével, minden anyagi rekompenzáció nélkül ajánlotta fel a rektornak szolgálatait. Magyarország és Ausztria legkülönbözőbb részeiből és nemzetiségeiből kerülnek ki a műegyetemi kórház ápoltjai, sőt a német birodalom alattvalói közül is gyógyultak itt meg már egynéhányon. A folyosón éppen egy érdekes pár megy el mellettem: egymásnak támaszkodva egy magyar liu, akinek a jobbvállát shrapnell szakította le, meg egy erdélyi oláh legény, ennek a karja törött el öt darabra. Ezek voltak eddig a kórház legsúlyosabb sebesültjei, de most már ők is jókedvüek, lábbado- zóban vannak. Végigjárunk a termeken. Mindegyiknek a közepén Ott áll a feldíszített karácsonyfa. Szerdán délután rendezte gyönyörűen sikerült karácsonyfa-ünnepélyüket a kórház hölgybizolt- sága. Sok mindenféle ajándékot gyűjtöttek össze a nemesszivü dámák s résztvevő szavak kíséretében osztották széjjel a sebesültek és betegek között. Volt nagy hálálkodás, minden teremben egy-egy magyar, meg egy német vagy egyéb nemzetiségű katona mondott köszönő beszédet, kifejezésre juttatva azt a közvetlenséget, amelvlyel ezen a magasztos ünnepen a kórház ápoltjai az őket gondozókkal együtt éreztek. A harmadik számú teremben minden ágyat külön is feldíszítettek fenvőga- lyaklcal s itt meg a negyedikben négy legény bellehemes csoporttá alakult s előadta a többiek nagy gyönyörűségére ■ az ismert kedves naiv pásztorjátékot. A műegyetemi kórház szervezekében oly kitünően bevált hölgybizollság a tanári kar feleségeiből, leányaiból és azok barátnőiből rek- rutálódott. Az „önkéntes ápolónői“ titulust viselik a bájos gárda tagjai, de voltaképpen sokkal többet tesznek az ebben a címben foglalt feladatnál, amikor ellenőrzik az élelmezést, a kórtermi ápolást végző hivatásos ápolónőket, akiket különben termenkint egy-egy apáca is támogat, azonfelül áldozatkészséggel gondoskodnak mindenféle szeretetadománvok beszerzéséről és szétosztásáról, részt vesznek a kötszerek készítésében is, üres idejükben meg teát készítenek uzsonnára gondozottjaiknak. Délelőtt is, délután is egy-egy hattagú csoportjuk köteles állandóan a kórházban tartózkodni és foglalatoskodni. Találkozom velük a konyhában, amint vidám kedvvel ügyelnek a házikezelésbe vett s igazán kifogástalan főzésre meg az ételek adagolására. Mások a kórtermekben töltik hasznosan az időt, felolvas-. nak a sebesülteknek vagy a levelezésüket vég' zik s intézkednek, hogy senkinek semmiben jogos panasza ne legyen Az első magyar orvosnő, néhai Warthe Vince dr. rektor özvegye,' a köztiszteletben állc Hugonnay Vilma grófnő az elnökük, társelnökei pedig az idei rektor felesége Kovács• Sebestény Aladámé, a prorektor neje, Radoi Gusztáv dr.-né és Rejtő Sándor professzor felesége. Jegyzői is vannak a hetvenöttagu ét még egyre gyarapodó bizottságnak Ilosvay államtitkár leányai Ilus és Jolán személyében. Kívülük még a következő uridámák buzgólkodnak a bizottságban: Bartus Adolfné, Bresztovszky Béiáné. dr. Dorner Béiáné, Dorner Klarissz, dr. Gaáj Jenőné, Giczy Aurélné, Hauszmann Alajosné, dr. Heinrich Antalné, dr. Hochhalt Károlyné, Huszka Jenőné, dr. Ilosvay Lajosné, Kemény Kálmánná, dr. Kossalka Jánosné, Kovács Bé- láné, Kovács Elemérné, Kovács-Sebestény Ti- borné, dr. Kiirschak Józsefné, Lázár Pálné, Novák Ferencné, Ollay Károlyné, Pecz Saraimé, Petz Vilmosné, Pfeifer Ignácné, Rauscher Juliska és Lujza, Sándy- Gyuláné, Schauschek Árpádné, Schmidt Sándorné, Sig- mond Ali'sz, Söpkéz Sándorné, Spur Istvánná, Steinacker Gáborné, Szászy Lajosné, dr. Szily Kálmánná, dr. Vikár Jánosné, dr. Vikár Gé- záné, Weissmáhr Józsefné, dr. Zemplén Győ- zőné, Zemplén Jánosné. dr. Zielinszkv Szi- lárdné, Zipernovszky Károlyné, özvegy Kurz Gusztávné, dr. Heinlein Istvánná, Leczkovics Ilona, Mezey Ilus, özvegy Makoldy Józsefné, dr. Bothos Gyuláné, dr. Hankiss Jánosné, Himes Margit, Oppel Magda, Gerő Gyuláné, Hamvay Sándorné, Simonyi Anna, özvegy Morocz Kálmánná, Nádory Vilmosné, özvegy dr. Laczkovics Elemérné, báró Radosevics TÍ- vadarné, Litsek Jenőné, Mende Jozefina és Zsuzsi, Putnoky Móricné, Czakó Piroska, Schwanfelder Marian, Csapó Annus, Kassay Petemé, Zerboni Sarolta, Pecz Györgyné, dr. Hanvay Ilonka és Szászy Béiáné. Szint, hangulatot hoznak ők a rideg kórházi életbe s akárhányszor ötletekkel is szolgálnak a vezetőségnek. Az ő táborukból került ki az a gondolat is, hogy vasaló- és javítóműhelyt is rendezzenek be a Műegyetemen. így a gyógyultan távozó katonák tisztességes állapotban vehetik magukra ruhájukat s az utcára kerülve, nem nyújtanak olyan szánalmas látványt, mint akárhány más sebesült, aki lehetetlenül összegyűrt és piszkolt uniformisban jár-kel a fővárosban. Természetesen katonai parancsnoka is van a kórháznak Vas Sándor ny. honvéd- huszárezredes személyében, míg a gazdasági hivatal vezetésére Hajnal Aladár hadnagy nyert megbízatást. Szóltunk már feljebb arról, hogy a kórházat a műegyetemi tanári kar teremtette meg. Nemcsak a helységet, a világítást és a központi fűtést szolgáltatja a Műegyetem, hanem a professzorok fedezték a szükséges átalakítások és a berendezések költségeit is. A tanári kar erre egy összegben 10.000 koronát és ezen felül fizetésének két százalékát ajánlotta fel. Gyűjtéséhez hozzájárult még a Magyar Elektrotechnikai Egyesület is 6000 koronával és magánosok is adtak a professzorok agitációjára több ezer koronát. így sikerült belekapcsolni műszaki főiskolánkat a háború humánus, jótékony akcióinak keretébe hasznos cs jelentős tényező gyanánt. Magyar Elek. TELEFONSZÁM: Főszerkesztő ... 23—51* Felelős szerkesztő 94—94 Szerkesztőség . • 23—91 Interurbán .... b 40 Nyomda (lapzártakor) 80—40 Kiadóhivatal . r . 13—97:
