Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1915

1915.01.02. 1. ülés

2 MAGYARORSZÁG Budapest, 1914. szerda, december 30. A flandriái küzdelem Amsterdam, december 29. Mint az amsterdami «Telegraf» je­lenti: Vasárnap délben az egész Yser-fronlon élénken dörögtek az ágyuk. A szövetségesek mindenütt előnyomulásokat kíséreltek meg, amelyeket azonban visszavertek. Az állandó köd miatt a mérnetek az egész fl-andriai front­jukon megerősített előőrsöket állították föl. Vasárnap délben Belgium északi részén ki­sebb hófúvás volt. amely három óra hosszat tartott s az egész vidéket hólepellel vonta be, ami a szövetségesek támadásait rend­kívül1 megnehezítette. Paris, december 29. A francia lapok szerint a világtörténelem­ben nem volt még eset arra, hogy egy harc­vonalra tüzérségnek és főleg nehéz agyuknak oly rettenetes tömegét vonultatták volna fel, mint aminőt a németek felvonultattak Ostende- től a francia határig terjedő frontnak és főleg Ostendenek védelmére. Egy orosz jelentés mondotta, hogy amióta a világ fennáll, soha annyi ágyút egy erődben nem helyeztek el, mint amennyit az osztrák-magyar hadvezető­ség Krakó erődítéseibe koncentrált annak ide­jén, amikor felkészült egy esetleges általános ostromra. Nos, ami akkor példátlan volt, ma szövetséges társánál követésre talált. El lehet képzelni, hogy milyen a helyzete ilyen körül­mények között French tábornoknak, aki Ostende ellen az offenzivát iránvitani akarja. (Pol. Hír.) I Stockholm, december 29. A "Dagblad» tudósítója jelenti: Flandriá­ban a franciák ajz utolsó napokban nagy erő­feszítéseket tettek, hogy Yperntől1 délkeletre és a Roulerstől a Meninen át vezető vasút­vonalat elérhessék. A franciákra nézve azért nagyjelentőségű ennek a vasúti vonalnak az elfoglalása, mert a németek hadtápvonalait nagy mértékben zavarná és az Ypern ellen intézett támadásokat is csökkentené. A néme­tek azonban a franciáknak ezen a vonalon megkezdett offenziváját könnyű s zerr el­verték vissza, dacára annak, hogy a franciák igen sok nehéztipusu ágyút hasz­náltak. A németek bombázták a belga főhadiszállást Rotterdam, december 29. A németek karácsony ünnepén egy óra hosszat lövöldözték a belga főhadiszállást Filmesben. A lövegek pontosan azokon a helyeken robbantak föl, ahová irányozták őket. Az elszászi harcok Zürich, december 29. A lagesanzeiger jelenti az elszászi határról: Az elszászi határnak a benyomuló ellenségtől való megtisztítása mindinkább elő­halad. St. Dié magaslaton a franciák Ge-rag- mer irányában visszavonultak. A már francia területen fekvő St. Leonhardt-pályaudvart a németek elfoglalták; a németek innen ural­ják a Vogézek egész területét úgy német* mint francia oldalon. Berlin, december 29. A «Vossische Zeitung» jelenti Ba­selból: A Sundgauban szombaton egész nap ágyudörej volt hallható. Damerkirch és Alt- kirch környékén heves ütközetek voltak. A franciák a Vogézek vonalán offen­zivát indítottak. A német tüzérség vi­szonozta a tüzet. Az ütközetekből visszatért sebesültek elbeszélték, hogy a francia tűzharc csak kevéssé .volt hatásos, és nem érte gi a német hadállásokat. Altkirchnél számos ta­nyát elpusztítottak. A francia offenziva St. Dieből indult ki, ahol a németek már francia területen állanak és a franciákat La Chapciiéig visszaüzték. A franciák­nak Steinbach ellen megismételt támadását visszautasították. Néhány száz francia alpesi vadász és nagyszámú fran­cia sebesült a németek fogságába k e r ü 11. Este a lövészárkokból gyilkos tü­zet bocsájtoLtak egymásra az ellenfelek és ennek csak a sötét éjjel vetett véget. Szom­baton francia aviatikusok repüllek el Mül­hausen fölött. A «Baseler National- Zeitung> szerint a franciák offen­ziváját a Sundgauban a németek teljesen meghiúsították. A francia tartalék a harcvonalban Milánó, december 29. A Corriere della Sera párisi leve­lezőjének jelentése szerint F’ranciaórszág népfölkelö tartalékjának legnagyobb részét a Délvidéken fekvő gyakorlóterekről a harc­vonalba küldi. A szövetségesek haditanácsa Kopenhága, december 29. A limes felveti azt az eszmét, hogy a szövetségesek haditanácsot tartsanak. Német részről, Írja a Times, előkészületeket tesznek, hogy a tavasz folyamán döntő ülközet tör­ténjék. Ezzel szemben ellenintézkedéseket kell tenni. Éppen ezért jó volna, ha a szö­vetségesek kiküldöttei találkoznának és a helyzetet szakértői megbeszélés tárgyává len­nék. Robbanás egy francia lőszergyárban Zürich, december 29. A szavojai Saint Gervai s-ből eredő közlés szerint onnan az öt kilométernyire lévő Cheddes egy robbantószergyárában bor­zalmas robbanás történt. Ebben a gyárban gyártják a cheddile robbantószert, amelyet jelenleg nagy mennyiségben szállítanak a francia hadseregnek, továbbá egy idő óta a turpinitet is, a feltalálójáról, Turpinról el­nevezett robbantószert. A francia hatóságok a robbanás okát titkolni igyekeznek. A hi­vatalos verzió szerint egy lövedék fel robba­nása megsebesített volna két munkást; ezzel szemben azonban megállapítható, hogy Ched- desben egyáltalában nem gyártanak és nem töltenek lövedékeket. A cheddesi gyár csu­pán robbanóagyagokat készít. A gyár igaz­gatója állítólag nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy el- van készülve esetleges merényletre. A gyárat a legutóbbi időben különös éber­séggel őrizték, mivel néhány nappal ezelőtt kisebb robbanás történt. Francia aviatikusok szerencsétlensége Paris, december 29. A repülőtéren géppróbát tartottak az avia­tikusok. Felszállt két neves aviatikus is, név szerint Desrouches hadnagy és Rougere, az is­mert francia pilóta. Mindkét gép benzintar­tálya eddig ismeretlen okokból felrobbant. A repülőgépek egy pillanat alatt lángbaborultak. Az aviatikusok segítségére siető emberek a két pilótának már csak megszenesedett holt­testét találták meg a földön heverő géproncsok között. A Hollandiába menekült belgák Berlin, december 29. A párisi „Figaro“ közli Struere holland miniszter éles kifakadását a menekült belgák ellen, akik telekürtölték a világot azzal a ha­zugsággal, hogy Hollandiában rosszul bánnak az internált belgákkal. A tény az — igy szól Slruere nyilatkozata — hogy a menekült bel­gák szállása egészséges, élelmezése teljesen kielégítő, sőt legalább is olyan jó, mint ma­guknak a holland polgároknak , élelme és Hollandiának nagy érdeme ez, mert ámbár nem hadviselő állam, sokat szenved a háború óta. Hollandia a háború kitörése óta, tehát tel­jes öt hónapja 350.000 főnyi katonaságot tart fegyverben és emellett kerek 1,200.000 lefeg3r- verzett belga katonát és belga menekültet tart el. A marokkói felkelés Genf, december 29. A madridi :«lm perei al> jelentése sze­rint a fölkelők Marokkóban elfoglalták Uds- dát és Tasát. Rotterdam, december 29. A londoni Daily News barcelonai je­lentés alapján közli, hogy spanyol hajóraj indult Marokkó felé. Attól tartanak, hogy a fölkelés spanyol területre is átcsap. Megrendszábályozolt francia távirati ügynökség Frankfurt, december 29. A Frankfurter Zeitung jelenti Pá- risból: A Fournier távirati ügynökség kiadásainak megjelenését pénteken 24 órára felfüggesztették. A felfüggesztés azért történt,- mert a német nagyvezérkar jelentésében közzétett Joffre-féle napiparancsban az of fes­zivá újból való felvételét közölte. A francia külkereskedelem veszteségei Berlin, december 29. A Lokalanzeiger jelenti Géniből: Vergi nes tanár a Terapsben kimu­tatja, hogy Franciaország a háború kitörése óta külkereskedelmének legjelentősebb fo­gyasztó helyét elveszítette. A külkereskede­lem apadása egyenesen ijesztő. Vergines ta­nár egyúttal kritizálja Ribot miniszter, esz­telen pénzügyi gazdálkodását. A párisi angol nagykövet lemondása London, december 29. Az angol kormány közbelépésére sir Francis Bertie, a párisi angol nagykövet, aki ismeretlen okból állásáról való lemondá­sát kormányához beadta, elhatározta, hogy, t9vábbra is megmarad állásában és lernou- dását visszavonta. (P o 1. H i r.) A francia honosítási törvény megváltoztatása Rotterdam, december 29. A francia kormány tudvalévőén törvény- javaslatot terjesztett a parlament elé, amely- lyel az 1889. évi honosítási törvényt meg akarja változtatni. A javaslat lényege az, hogy a kormány egyszerű rendeleti utón a neki nem tetsző egyénektől ismét elveheti a francia állampolgárságot. Ez az intézkedés állítólag olyan személyek ellen irányul, akik a francia állam kötelékébe történi fölvéte­lük után is hívek maradtak régi hazájuk­hoz, vagy pedig azok ellen, akik a háború folyamán méltatlanul viselkedtek uj hazájuk' iránt. Az uj törvény igazi tendenciája azon­ban az, hogy a kormány a Franciaországban invesztált tőkéket, amelyek honosított néme­tektől, osztrákoktól és magyaroktól származ­nak, el* szeretné kobozni. Joffre akadémiai tagságra pályázik Genf, december 29. Párisi távirat szerint, Joffre szeretne bejutni az akadémiába és pályázik M u n grö' megüresedett helyére. A nyugati harctérről

Next

/
Oldalképek
Tartalom