Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1914
1914.02.04. 3. ülés
4 utczai iskola, Lipót-körúti bérház, Gubacsi-uti fertőtlenítő-intézet, Népligeti vendéglő, több tűzőrségi, gazdasági és óvoda-épület tervezése és végrehajtása. 1909—1913. a székesfőváros nagy lakásépítő-akczió program ínjának kidolgozásával, szervezésével és végrehajtásával bízatott meg. Ezen megbízatás folytán a mérnöki hivataltól függetlenül, a polgármester alá rendelve, önállóan vezette az összes építkezések foganatosítását. Ezen építkezésekhez tartozik 19 kislakásos telep összesen 6000 lakással, 31.000,000 korona költséggel, továbbá 55 iskola 967 osztályteremmel közel 30 millió, tehát összesen 60.000,000 korona költséggel. Ezen épületek tervezésében részt vett a magánépítészi kar sok tagja, a kiválóbbak is. Folyamodó a székesfővárosnál folytatott ezen munkálkodásán kivül, mely különösen az utolsó három évben erősen túlhaladta egy normális munkaerőnek munkaképességét, a műszaki élet minden terén igen intenzív munkálkodást fejtett ki, a mi a saját műszaki intelligentiájának továbbképzését a legnagyobb mértékben elősegítette. Résztvett több tervpályázaton, a hol díjakat nyert, így a szolnoki takarékpénztár és a zágrábi postatakarékpénztár tervpályázatánál; — vagy mint pályabíró szerepelt. Több Ízben részt vett építészi pörökben mint szakértő. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet belső életének munkásságában mint szakosztályi jegyző és választmányi tag, intenziven részt vett. Számos tanulmányutat tett külföldön: 1897., 1903., 1908., 1909., 1910. és 1911-ben, melyekben nagy nyelvismerete (német, franczia, angol, olasz) előnyére vált. Mindezek mellett, mint ezt a mellékelt kiadványok is mutatják, igen nagy irodalmi tevékenységet fejtett ki. Irodalmi tevékenysége részint mütör- téneti tárgyú munkákra terjeszkedett ki, melyek megírásánál végzett tanulmányai nagyban hozzájárultak a különben is széleskörű technikai műveltségének növeléséhez, — részint pedig olyan, mely a gyakorlatban kifejtett munkálkodása követelte tudását egészítette ki. A) Mütörténeti tárgyú nagyobb munkái és értekezései a következők: 1. „Az építőművészet története.“ I. kötet. Kabdebó szerkesztésében, több építész. 1903. 2. „Magyar építőművészet“ czímü szaklap szerkesztése. 1907. 3. Ugyanezen szaklapban, 1908—1911-ig, tanulmányok: Kassa, Eperjes, Bártfa, Pozsony és Gyulafehérvár műemlékeiről. 4. „Építészet története.“ 1907. 5. „Szobrászat története.“ 1909. 6. Helyreállított műemlékeink ismertetése. 4 füzet, 1908—1911-ig. 7. „A gyulafehérvári székesegyház.“ 1909. 8. „A reneszánsz építészet kezdete Magyarországon.“ 1908. B) Az „építésvezetésre“ vonatkozó, vagy azzal közvetve összefüggő tárgyú munkák és értekezések: 1. A Magyar Mérnök- és Építészegylet közlönyének és értesítőjének építészi rovatának vezetése 1901 — 1908-ig. Itt 403 czikkben ismertette az újabb építőszerkezeteket, anyagokat, eljárásokat, találmányokat stb.
