Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1914
1914.06.08. 17. ülés
2 Építészi munkálkodása kiterjed néhány középkori stílusban tervezett templom, egy kereskedelmi iskola és két bérház tervezésére és építésére stb.; továbbá több magyarországi középkori és reneszánszkori vár, kastély és templom felmérésére és helyreállítására. Iparmüvészi tevékenysége kiterjed különféle iparművészeti tárgy tervezésére. Különböző rajzaiért a milánói világkiállításon ezüst éremmel tüntették ki. Irodalmi működésének eredményei: 1. A Beöthy szerkesztésében megjelent művészettörténetben „az ókeresztény- és román-építészet“ fejezetei. 2. Az Iparművészet könyvében a „Vasmüvesség“ fejezete. 3. Az Építőmunkavezetők könyvtárában ..a középkori építőművészet formái“ czímű kötet. 4. „Az olasz művészet hatása a magyar művészetre.“ 5. „Az új országházi monográfia“ szövegi része. 6. Több kisebb önálló tanulmány, mint: „A családi ház“; „Lakásaink berendezése“; ..A legyező eredete“; „A gyulafehérvári székesegyház története“ stb. Jelenleg dolgozik a „Magyarországi barokképítészet, szobrászat és festészet története- czímű munkán a Szt. István-társulat megbízásából; az iparművészeti múzeum megbízásából „Kisázsiai szőnyegek“ czímű munkán és a vasvármegyei Kulturegyesület megbízásából e megye művészeti emlékeit ismertető köteten. Számos tanulmányutat tett Magyarországon és külföldön; számos alkalommal belföldön és külföldön előadásokat tartott. Foerk Ernő született Temesvárt 1868-ban, tehát 46 éves; végzett 4 elemi, 4 polgári, 3 ipariskolai osztályt, 1 évfolyamot az iparművészeti iskola szobrászati osztályán; királyi ösztöndíjjal 3 évet a bécsi képzőművészeti akadémia építészi osztályán, a hol Schmidt Frigyes tanítványa volt. 1893—1898-ig, tehát 5 éven át a kir. József-niűegyetem középkori tanszéke mellett mint assistens működött. 1891—1901-ig mint Steindl Imre alkalmazottja az országháza építésénél és a Budapest-erzsébetvárosi templom építésénél a belső berendezés és díszítő munkák tervezésével és vezetésével foglalkozott. 1898-tól máig 16 éven át a felső építőipariskola rendes tanára, a hol az építészeti alaktant és építési műtörténetet tanítja. Építészi munkálkodása nagykiterjedésű és változatos tárgyú; terveinek nagyobb részét Sándy Gyula építész, majd Petrovácz Gyula mérnök, tanártársaival társasviszonyban készítette. Ez utóbbiakból felemlítendők: a pozsonyi és zágrábi postaépület, a trieszti zsinagóga, a hágai békepalota, a közös hadügyminisztérium, a sofiai igazságügyi palota, a pozsonyi takarékpénztár pályázati tervei, melyek díjazásban illetőleg elismerésben részesültek; továbbá számos falusi templom, templomtorony stb. tervei. Önálló munkái közül pedig felemlítendők: a pesti zsinagóga, a temesvári emléktemplom, püspöki palota és seminarium, a budapesti Ferencz
