Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1914

1914.06.08. 17. ülés

11

II- ik helyen Nagy Károly,

III- ik helyen Lechner Jenő és Medgyaszai István ny. r. tanári minőségben hozassák a tekintetes szakosztály részéről javaslatba.

Indokoljuk javaslatunkat azzal, hogy

Sándy Gyula az eddigi működésében úgyszólván kizárólag az építészetnek azon részével foglalkozott, melyek tárgyát képezik a Il-ik középítéstani tanszék tananyagának; nagy buzgalommal tanította a középítési szerkezettant, a gazdasági építészetet, az építésvezetést a m. kir. felső építőipariskolában ; vezette a rajztermi szerkesztéseket a kir. József-müegyetem I-ső középítéstani tanszéke mellett; szép eredménynyel épített oly épületeket, melyeknek a czélszerü beosztás mellett a helyes szerkezeti kiképzés volt a tervező építész fő feladata. Az irodalomban tanúsított nagy mértékű közreműködése, valamint a terv-pályázatokban elért figyelemre méltó eredményei nagy energiájáról, valamint nagy építészi tudásáról tanúskodnak. Sok külföldi utazásai, valamint szakegyletekben való serény közreműködése az építészetért és építészeti foglalkozásért lelkesülő egyénre engednek nála következtetni.

Nagy Károly a középítéstan tanításának terén szintén nagy érdemeket szerzett. Ő a kir. József-müegyetem I-ső középítéstani tanszéke mellett sok éven át a tanítóképességének és szerkezettani tudásának nagy mértékben való bizonyítékát adta. Az építőgyakorlatban, valamint terv-pályázatokban eredményesen vett részt. Építkezései nagy szerkezettani és építő adminisz- traczionális tudásról, nagy energiáról tanúskodnak.

Ezekből következtetve remélhető, hogy tanárrá való kineveztetése esetén magát folyton tovább képezve idővel a tanszékének nagy hasznára lehetne.

Lechner Jenő és Medgyaszai István kiváló képzettségű és tehetségű építészek közül Lechner Jenő a középítészet terén irodalmilag, Medgyaszai István pedig inkább gyakorlatilag tud eredményeket felmutatni. Lechner Jenőnek mint az ókori építészeti tanszék adjunktusának a kir. József-mű- egyetemen alkalma volt köz- és magánépületek tervezésének tanításánál a középítési szerkezetek alkalmazását kiterjedten tanítani. Medgyaszai István pedig több rendbeli új középítési szerkezetet talált ki és szabadalmaztatott s így kimutatta, hogy a nagyobb szabású építőművészi tervezései mellett elég időt talált építőszerkezeti részletekkel is behatóan foglalkozni. 0 előszeretettel foglalkozott továbbá még újabb szerkezeteknek megfelelő formai kiképzésével is.

Tőry Emil társulva Pogány Móriczczal egyike azon építészeknek, kik ezidőszerint hazánkban a legnagyobb építőmüvészi feladatokkal van megbízva, de a középítéstannal, különösen annak az irodalmával és tanításával egyáltalában nem foglalkozott. Irodalmi működése, mely meglehetősen kiterjedt, csak építészet- és művészettörténetre terjed ki.

Müller Félix ugyan nagyobb statikai és szilárdságtani tudással bir, a nagyobbszabású középítési szerkezeteket ismeri s ezeknek az erőjátékába valamennyi pályázó közül a legmélyebb betekintéssel bir, de építészeti gyakorlata még majdnem teljesen hiányzik.