Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1914

1914.03.09. 5. ülés

I.

Tekintetes Vegyészmérnöki Szakosztály és Egyetemes Osztály!

Van szerencsém Dr. Károly Rezső gazdasági akadémiai igazgató magántanári képesítésért benyújtott folyamodványára nézve véleményemet a következőkben előterjeszteni:

Dr. Károly Rezső született 1868-ban Prágában. Budapesten az érettségi bizonyítványt megszerezve, egy évig gazdasági gyakorlatot folytatott, majd elvégezte a magyaróvári gazdasági akadémiai tanfolyamot és ott oklevelet is szerzett. Utána egy évig gazdatiszt volt; 1891-ben pedig a magyaróvári gazdasági akadémián a növénytermelési tanszék mellett tanársegéd lett. Ugyanott később segédtanárrá és a növénytermelési kísérleti állomás vezetőhelyettesévé nevezték ki. E minőségben előadta a gazdasági akadémián a rét- és legelőmívelést és közreműködött a „Mezőgazdasági Szemle“ szerkesztésében. 1896-ban a keszthelyi gazdasági tanintézeten a növénytermelés tanára lett, 1897-ben pedig berendelték a földmívelésügyi minisztérium kísérleti és mezőgazdasági ügyosztályába, a hol tevékeny részt vett több kísérleti állomás szervezésében, valamint a „Kisérletügyi Központi Bizottság“ és a „Kisérletügyi Közlemények“ keletkezésében, mely utóbbiaknak jelenleg is szerkesztője. Mint a minisztérium mezőgazdasági ügyosztályának tagja, közreműködött a Növénynemesítő intézetnek szervezésében, a komló-, kender- és lentermelés fellendülésében, a vetőmagtermelés, a növénynemesítés, a sör- árpaköztermelés előmozdításában, valamint a legelőre és legelővásárlásra vonatkozó törvényczikk végrehajtásának előkészítésében, újabban pedig szervezi a „Magy. kir. kender- és lentermelési szakintézet“-et, melyet jelenleg vezet. E működés közben 1904-ben akadémiai rendes tanár, 1905-ben a kolozsvári egyetem bölcsészetdoktora, majd 1910-ben czímzetes, 1912-ben pedig valóságos akadémiai igazgató lett. Ismereteinek bővítésére több Ízben nagyobb külföldi tanulmányutat tett és isméteiten a budapesti gazdasági főiskola kérdésével is foglalkozott.

Folyamodó irodalmi működése egyrészt számos, szaklapokban megjelent értekezésekből áll, melyek kivált a gabona- és répavetőmag-, a fűmag-, len-, kender-, burgonyatermeléssel s egyéb fontos mezőgazdasági kérdésekkel foglalkoznak, másrészt pedig nagyobb önállóan megjelent munkákban nyer kifejezést; utóbbiak közül különösen említem: A Cuscuta suaveolens anatómiai alapon vett általános biológiája (doktori értekezés); Hazai árpa- és komlótermelésünk jövő feladatai; Rét- és legelőmívelés (2-ik kiadás, 185 oldal, 103 ábra);