Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1905
1905.11.03. 20. ülés
4 A nélkül, hogy felsorolnánk Cserhátinak egyéb kisebb dolgozatait, fordítsunk figyelmet későbbi gyakorlati működésére. Cserháti a fegyvergyárban és a Ganz-féle elektromos gyárban vezette a szerkesztéseket. Vezető, tanácsadó és ellenőrző szerepet vitt úgy a szerkesztésben, mint a gyártásban, tehát a műhelytechnikában és így bőven volt alkalma, elméleti és gyakorlati tudását érvényesíteni és tágítani. Már előbb kifejtettük, hogy a minisztérium és vasút szolgálatában a lokomotivokkal gyakorlatilag és kísérletileg foglalkozott. Gyakorlati működésével Cserháti megnyerte a szakkörök bizalmát és elismerését, mely, iránta sokszor a legmelegebb szeretet jeleivel párosulva, nyilvánult meg pályája minden új fázisában. Összevetve már most a pályázók qualifikáczióját, a tanszék betöltésére legalkalmasabbnak Cserháti Jenő gépészmérnököt tartjuk, mert ő felel megnézetünk szerint legjobban azon feltételeknek, melyek a tanszék sikeres ellátását biztosítják. Vizsgáljuk meg- közelebbről a tanszék előadásának czél- ját és tárgyát. A gépelemek tárgya a géprészek alakítása és méretezése, szilárdsági és technológiai alapon, tehát különös tekintettel a gyártásra és műhely kivitelre. Mivel a hallgatók a szilárdságtanban az erők hatását, a technológiában az anyagok tulajdonságát és megmunkálását megismerték, a gépszerkezettan- ban főleg azon szempontok tárgyalandók, melyekkel az erők hatásaiból és az anyagok természetéből az előállításra való tekintettel, gyakran, figyelembe véve a tömeggyártás lehetőségét az alakítást és méretezést elvégezhetjük. Ezt a tárgyat jól előadni csak oly gépészmérnök tudja, a ki az elméleti tudáson kivid kellő műhelygyakorlattal rendelkezik. A lokomotivok előadása megköveteli e téren a tágkörű és sokoldalú gyakorlatot, mert hiszen a gépszerkezetek között épen a lokomotív az, melynek tervezésénél a szerkesztő nagyrészt azon az alapon dolgozik, melyet a lokomotív üzemben nyert tapasztalatok nyújtanak. A többi gépszerkezetek alakításánál és méretezésénél alapul szolgáló szempontoktól velejében eltérőek azon meggondolások, melyekből a lokomotiv-alkatrészek és az egész jármű mint ilyen kifejlődnek és épen ezért csak specziális tapasztalatokkal biró gépészmérnök uralhatja teljesen ezt a tárgyat. Cserháti gyakorlati működése kiválóan alkalmas volt arra, hogy úgy a gépelemek és tömeggyártás terén tapasztalatokat szerezzen, valamint a lokomotivépítés terén felmerült és folytonos fejlődésben átalakult és kikristályosodott követelményeket megismerje, sőt mint mondánk, maga is hozzájárult ahhoz, hogy a fejlődésnek irányt szabjon. A többi pályázó a gyakorlati működés, de különösen a sikeres irodalmi tevékenység- terén mögötte marad Cserhátinak. De nézetünk szerint az összehasonlításnál súlyosan latba esik az a kérdés is, hogy a kijelölendő pályázó mily pedagógiai képességgel bir. Az összehasonlítást lehetővé teszi az, hogy a bizottság minden tagja ismeri a pályázók előadási képességét. Cserháti számos előadásában, melyeket a Magyar Mérnök- és Építész- Egyletben tartott, bebizonyította, hogy világos és szemléltető előadása van. melylyel a hallgató figyelmét még a legszárazabb tárgyra is le tudja bilincselni. Előadási modorával képes a hallgató érdeklődését lekötni és komplikált, nehezebben érthető dolgokat is úgy képes tárgyalni, hogy azokat közelebb hozza a hallgatók értelméhez, tudásához. Ezt a többi pályázóról nem mondhatjuk ily mértékben. Azonkívül Cserhátinak elvitázhatlan érdemei vannak a mérnöki kar tekintélyének növelése és társadalmi súlyának emelése körül is
