Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1905
1905.11.03. 20. ülés
12 ad 26. §. Súlyt helyezünk arra, hogy a szabadalmi Tanácsban a műszaki irányt képviselő ülnökök, a magyar krr. műegyetem tanárai közül neveztessenek ki. Kétségkivül vannak a műegyetem kötelékén kívül álló jeles szakképzett műszaki erőink, kik mint állami hivatalnokok, vagy pedig magánvállalatok szolgálatában, avagy mint magánmérnökök (Civil- ingenieur) működnek; de ezek a szabadalmi Tanácshoz felebbezett ügyeknek beható tanulmányozására, a rendes hivatási körük okozta elfoglaltatásuk miatt, a kellő időt és munkabírásukat nem fogják szentelhetni. Pedig tapasztalásunk szerint a szabadalmi Tanácshoz felebbezett ügyekben teljes odaadással iparkodván igazságot szolgáltatni, annak a fontos mozzanatnak mérlegelésével is, hogy a hozott Ítélet meg nem felebbezhető, gyakran hónapokat igénylő laboratóriumi kísérleti vizsgálat és szakirodalmi A határozatok általános többséggel hozatnak. Nem érdemleges határozatok elnökileg is hozhatók. Az összes határozatok a szabadalmi hivatal nevében adatnak ki és kellőleg indokolandók. 26. §. A szabadalmi tanács áll a kereskedelmi minister előterjesztésére ő Felsége által kinevezett az 1869. évi IV. t.-cz. 7. §-ában meghatározott minősítéssel biró elnökből, továbbá a kereskedelmi minister előterjesztésére ő Felsége által a magyar korona területén működő legfelsőbb bíróságok tagjai közül, ebbeli hivatali alkalmazásuk tartamára és a magyar kir. műegyetem tanárai közül öt évi időtartamra kinevezett ülnökökből, valamint a kereskedelmi minister által kinevezett szükséges számú segédszemélyzetből. Az elnök a m. kir. Curia tanácselnökével egyenlő ranggal, jelleggel és javadalmazással biró s teljes joghatálylyal kiterjednek reá az 1869: IV. t.-cz. 8 — 17. és 19. §§-nak és az 1871: IX. t.-czikknek rendelkezései, azon módosítással azonban, hogy az ezen törvényekben az igazságügyministernek adott hatáskör a szabadalmi tanács elnökére nézve a kereskedelmi ministert illeti. A szabadalmi tanács elnöke évenként hat heti szünidőt vehet igénybe, mire nézve részletesebben az ügyrend intézkedik. A legfelsőbb biróságoktól kinevezett ülnökök évenként 1000 korona működési pótlékot kapnak. A tanács többi tagjai és a segédszemélyzet működési dijbau részesülnek, melyet a kereskedelmi minister rendeleti úton állapit meg. A tanács határozatait az elnöknek vagy helyettesének elnöklete alatt három bírói és három műszaki tagból alakított hetes tanácsban hozza. A helyettesítést a rangban legidősebb jogi, illetőleg műszaki tagok felváltva teljesítik. A tanács elnöke és ülnöke által elkövetett fegyelmi vétségek és a vagyoni felelősség megállapítása, valamint az elnöknek az 1871. évi IX. t.-cz. II. fejezetében körvonalozott kényszernyugdíjaztatása felett a magyar kir. Curia hasonrangú tisztviselőire nézve illetékes fegyelmi bíróság Ítél. (1881: LIX. t.-cz. 104. §.) A műegyetemi tanárok közül kinevezett ülnökök e tekintetben a kir. Curia bíróival egyenlő rangban lévőknek tekintetnek.
