M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Programja, 1935-1938
1937/38. tanév II. félév - Második rész - Az 1937/38.tanév II. félévében tartandó előadások és gyakorlatok
155 A közgazdasági mérnöki cím viselésére jogosító közgazdaságtudományi szigorlatra való bocsátás feltételei. (A közgazdaságtudományi karnak 1935. évi június hó 6-án tartott XVI. (rendes) üléséből hozott határozat.) Azok, akiknek mérnöki, építészmérnöki, gépészmérnöki, vagy vegyész- mérnöki, továbbá bánya-, kohó- vagy erdőmérnöki oklevelük van, a közgazdaságtudományi karon a közgazdasági mérnöki címet két félévnek az alábbi tanmenet szerint való elvégzése és az alábbi közgazdaság- tudományi szigorlat sikeres letétele útján szerezhetik meg. I. II. A közgazdaságtan története . .................................2 2 G azdaságpolitikai kollégiumokból ........................6 6 P énzügytan ..........................................................— 4 S tatisztika .................................................................3 3 Gazdasági földrajz...................................................2 2 Jogi kollégiumokból...................................................5 5 Üzemgazdaságtan ...................................................2 2 Mérlegtan ...............................................................— 2 A gazdaságpolitikai kollégiumok a következő tárgyakból választhatók: belkereskedelmi politika, vámpolitika és vámügy, iparpolitika, szociálpolitika, agrárpolitika, közlekedési politika, tarifaügy, valuta- és hitel- politika. A jogi kollégiumok a következő tárgyakból választhatók: közigazgatási jog, különös figyelemmel az ipari közigazgatásra, közlekedési jog, pénzügyi jog, kereskedelmi és váltójog, magánjog és közigazgatástan. A jogi kollégiumok megválasztásánál szem előtt tartandó, hogy a két félévben legalább 10 órában előirt jogi kollégiumokból legalább 3 órának polgári jogi tárgyat, háromnak pedig közigazgatási tárgyat kell felölelnie. A szigorlati tárgyakból csak a tanári aláírást kell igazolni. Kötelező kollokviumok: A közgazdaságtan története, pénzügytan, gazdasági földrajz, mérlegtan, továbbá az a tételes jogi tárgycsoport, amelyből az alábbi szigorlati rend alapján a jelölt nem kíván szigorlatozni. Ezenkívül dolgoznia kell a hallgatónak a közgazdasági és valamely gazdaságpolitikai szemináriumban vagy a statisztikai szemináriumban. A közgazdaságtudományi szigorlat tárgyai: 1. Közgazdaságtan, 2. Statisztika, 3. Gazdaságpolitika (egész tárgykörével), 4. Üzemgazdaságtan, 5. Választás szerint: közigazgatási jog (különös tekintettel az ipari közigazgatásra) a pénzügyi joggal, vagy a kereskedelmi és váltójog a magánjoggal. Azok, akik az 1935/36. tanév előtt kezdették meg a közgazdaság- tudományi karon, illetőleg a Műegyetem közgazdasági osztályán tanulmányaikat, bezárólag 1939. júniusáig a Műegyetem közgazdasági osztályán fennállott szigorlati rend szerint vizsgázhatnak. Az említett közgazdaságtudományi szigorlat sikeres letétele után azok, akik mérnöki, építészmérnöki, gépész- vagy vegyészmérnöki, bánya-, kohóvagy erdőmérnöki oklevéllel bírnak, a közgazdasági mérnöki cím viselésére jogosíttatnak fel. Ez a jogosultság oklevelükön feltüntetendő.
