Budapesti Műszaki Egyetem - Egyetemi Értesítő, 1986
1986 / 2. szám
43 A Budapesti Műszaki Egyetem véleménye a felsőoktatásban fizetendő dijak rendszerére vonatkozó MM lconoopoióról. I. Előzmények 1 1 » A jolonlog érvényben lévő tandijrondszer megváltoztatáséról az 1981-ben megtartott felsőoktatási alágazati ifjúsági parlament foglalt állást, amoly az új állami támogatási rendszer bevezetéséről is döntött. A Művelődési Minisztérium az eltelt k év alatt több javaslatot készített, de azokról az intézményi viták során kidorillt, hogy non elfogadhatóak. Az új tandijrondszor Icidolgozásáho z az Oktatási Törvény tnegjole— nóoo adott új ozompontokat. A törvény mogváltozott szemléletet tükröz* hiszen a felsőoktatás ingyonosoégót hangsúlyozza /6fj./, bár lohotnok jogszabályban meghatározott kivótelok. Ilyen lohot a tandíj, vagy osotlog n továbbképzés költségo, amolyot a munkáltató réczbon, vagy ogéozbnn átvállalhat. (l07.§./!/> /z/, /3/. ) A jelenlegi jogszabály tandijlcötolozottsóget ír elő minden hallgató számúra, 03 csak kivétollcónt szoropol a tandijmontosség lohotőoége. A vitára bocsátott koncepció az Oktatási törvény paragrafusaira vonatkozó végrehajtási utasítás egy lohotsógos változata. A BMB~n kialakult vélemények azonban azt mutatják, hogy ez a javaslat nem kollőképpon átgondolt, norn vossi figyolotnbo a hallgatói érdoleeltségi rendszer már meglévő olemoit, (pl. az ösztöndíjrendszer szemlóloto), illotvo a társadalmi és gazdasági értékrendek változásának tendenciáit. (Műszaki értolraiségi pályák elismertsége, a gazdasági szabályzók, molyok nem teszik érdekeltté a munkáltatókat a továbbtanulók költségeinek átvállalásában, stb.) Mivel a felsőoktatásban fizetendő dijak rendszerével kaposolatos véleményünk már az elvi megfontolásoknál eltér a kiadott lconcapoiótól, ezért a részleteidről való vita helyett ismertet jük azokat az alapelvekot, amelyeidre építve a hallgatói érdekeltségi rendszerbe illeszkedő, a realitásokat leginkább figyelembe vevő díjrendszer alakítható ki.