Budapesti Műszaki Egyetem - Egyetemi Értesítő, 1986

1986 / 2. szám

26 VI. fejezet 20. pont. •Nem értünk egyet a szóbeli vizsgák nyilvánosságával. Ennek előírása nem volna jó hatással az egyébként is vizsgalázas felvételizőre. A nagyobb nyilvánosság, az elkerülhetetlen megnyilvánulások még nagyobb feszültséget okozhatnak, a nyilvánossággal együtt járó jövés-menós pedig a vizsgázó koncentrálását, elmélyült munkáját zavarná. Különösen veszélyesnek látjuk a közeli hozzátartozó részvételének engedélyezését. Nyilvánvaló nem minden hozzátartozó élne e lehetőséggel. Feltételezhető azonban, hogy nem "a hátrányos helyzetűek" hozzátartozói kívánnának a vizsgán résztvenni, viszont nem mulasztanák el a részvételt azok akik gyermekükkel szemben elfogultak, s esetleg helytelenül értelmezik a látott-hallottakat, s főleg a vizsga után helytelenül lcivánják azt felhasználni. A nyilvánosság bevezetése semmilyen haszonnal, nemes cél előmozdításával nem járna, viszont szélsőséges esetekben hozzáértés hiánya vngy elfogultság miatt esetleg káros indulatok elszabadulását idézhetné elő. A vizsga nyilvánossága igen zavaróan hatna a vizsgabizottságra is. A bizottságnak az adott pontokat, a pályázóról kialakítandó véleményt és javaslatot meg kell vitatnia. Ez kívülállók jelenlétében teljességgel elképzelhetetlen. A BME a szükséges tárgyi feltételeket /terem, annale berendezése, várakozó helyiség, stb./ sem tudná biztosítani, hiszen naponként mintegy 80-100 vizsgabizottság esetében kellene a feltételeket megteremteni. Minden valószinüség szerint a felsőoktatási intézmények többségében hasonló gondot okozna a tárgyi feltételek hiánya. Meg kell említeni még az "idő" feltétel hiányát is. Hiszen, ha csak a vizsgázók 50$-ának a hozzátartozója kivárnia a vizsgákon résztvenni, akkor is nagyon elhúzódna a vizsga időtartama. Egyöntetű javaslatunk, hogy ne tegye lehetővé a jogszabály a vizsgált nyilvánosságát.