Budapesti Műszaki Egyetem - Egyetemi Értesítő, 1986

1986 / 9. szám

rwrrttsnzr^wtrwHaimn*- •v.&ewvvinw.-vef: r: • •»• • -„•••• a.-, u, Major Máté /19

04-1968/ Életének 82. évében 1986. április 12-én elhunyt Major Máté nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Építőművészek Szövetságének alapító tagja s volt elnöke, a magyar építész társadalom nagy alakja. 1948 óta 25 éven át, 1974-ben történt nyugalomba vonulásáig épitészgenerációk 3orát nevelte fel, s oltotta beléjük a meg nem alkuvó minőség, a tudatos, értelmes alkotás igényét. Legnagyobbszabású műve magyar és német nyelven i3 megjelent s Közép- és Kelet-Európában közismertté lett Építészettörténete: az elcő lépés egy marxista szellemű építészettörténet tudomány megalapozásához. Társadalmi érzékenysége nem hagyta a szaktudós Íróasztala mellett megpihenni. Újra és újra minden az építészetet érintő politikai-társadalmi vitába belevitte. Nem kevé3 személyes bátorságról tett tanulságot, amikor 1950-ben az uj építészet igazát védte a hamisan értelmezett szocialista realizmussal szemben. Vitázott, érvelt, harcolt - többek között - az építészet társadalmi-művészeti hivatásának elismertetéséért, a szűkkeblű technicista szemlélet ellen, a tervszerű lakáspolitikáért, a spontán és anarchikus családi házépités ellen, s az utolsó évtizedben a modern építészetért, a népies organikus, posztmodem szemlélettel 3zemben. A vitákat majd a jövendő dönti el. Bizonyos azonban, hogy Major Máté minden esetben erkölcsileg megalapozott, logikus és következetes álláspontot képviselt. Kisebbnagyobb cikkeinek száma 500-on felül van. Önálló köteteinek száma kb. 15. Az utolsó "A mindig megujuló építészet" 1985-ben, vtolsó évében jelent meg. Évtizede-