Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
A Műegyetem az első világháborúban az intézmény hozzájárult, hogy a kultusztárca részére 20 évre átengedett telkén, a Műegyetem rakparti egykori csónakháza mellett helyezzék el azt a 70-80 hallgató elhelyezésére szolgáló ideiglenes barakkot, amelyet a főváros építeni szándékozik. Az egyetem annyit kért, hogy a tervezett diákszállóban valóban csak műegyetemistákat helyezzenek el.211 A hadügyminiszter a műegyetemi hadikórház egyik kórtermét is átengedte, így ott 75 fő katonahallgatót tudtak elhelyezni (akik ezért havi 20 koronát fizettek, az összeget pedig jótékony célra fordította az egyetem). Ezzel párhuzamosan az intézmény ismét sürgette a műegyetemi hadikórház kiürítését, mivel a helyiségekre most már valóban feltétlenül szükség volt oktatási célokra, ám amikor 1918. december folyamán végleg kiürítették a hadikórházat, a felszabaduló termeket további körülbelül 160 hallgató elszállásolására fordították. A tisztként leszerelt műegyetemisták közül a Képzőművészeti Főiskola hadikórházának egyik szobájában is mintegy 80-an aludtak. A katonahallgatók elszállásolásának módja volt a laktanyai elhelyezés is: az 1918. évi tavaszi és nyári pótszemeszterre beiratkozott tiszt és tisztjelölt műegyetemi hallgatókat -100 fő erejéig - például a budai IV. Károly honvéd gyalogsági laktanyában helyezték el.212 A hallgatók minden lehetőséggel éltek is: „Most december eleje van; írtam Pestre Braun András barátomnak; hogy hogy állanak most odafenn a hónapos szobákkal?Rengeteg kiadó szoba volt valamikor a műegyetem környékén. Braun válaszolt; nagy a lakásínség, neki magának is egy rossz, sötét kis udvari szobája van a Kruspér-utcában a III. emeleten. Nagyon nehéz most hónapos szobát keríteni, de 6 úgy hallja, hogy a mellette levő szobában, ahol egy soff őr lakik s aki csak későn este jár haza és korán reggel már elmegy, két ágy van s a soffőrnek semmi kifogása sincsen az ellen, hogy mégegy albérlőt vegyenek fel a szobába. [...] Szükség törvényt bont, elvégre nem azért megyek most Pestre, hogy urizáljak, hanem hogy letegyem az első szigorlatot s beiratkozzam a 3-ik évre.”213 A háború előtt (majd azt követően is) a nehéz helyzetben lévő hallgatók megsegítésében az egyetemi ifjúsági egyesületek szintén igyekeztek közreműködni. Az intézményben 1862 óta létezett a Műegyetemi Segélyegylet, 1896-től a Műegyetemi Szimfonikus Zenekar (a továbbiakban: 211 BMEL VIII. 3/b. 7. k. RT 1918. június 11-i ülés, 1. napirendi pont, BMEL VIII. 3/c. 51. d. RH1108/1918. sz. és BMEL Vili. 3/b. 7. k. RT 1918. július 23-i ülés, 8. napirendi pont. 212 Emellett az intézmény beadványt intézett Garbai Sándor kormánybiztoshoz is, amelyben a Hadik Kaszárnya helyiségeinek oktatási célú átengedését kérte (BMEL VIII. 3/b. 8. k. RT 1918. november 19-i ülés, 3. napirendi pont). 213 BMEL XIV. 437. II. kötet 483. 89
