Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
Batalka Krisztina hoz szükséges szerszámokat, gépeket, laboratóriumi felszereléseket bocsátottak a hadvezetőség rendelkezésére. Néhány példa a teljesség igénye nélkül: 1914 augusztusában szerveződött egy önkéntes gépkocsijavító osztály Budapesten a megsérült katonai autók javítására, amelyhez Rejtő Sándor professzor a Mechanikai Technológia Tanszék gépműhelyét bocsátotta rendelkezésre; a Magyar Aero Szövetség a budapesti védművek céljaira készülő ún. ballon captif-ot a Bánki-tanszék gépcsarnokában építette meg, ezeket a lekötött és felszállás közben ís köteleken tartott ballonokat főként előrejelzésre tudták használni.233 Másrészt az egyetem be nem vonult műszaki alkalmazottjai hadicélú ipari munkákat végeztek, például Podsztrelen Mátyás műszerész a Műegyetem precíziós gépeivel gyártott hadicélú eszközöket, Van Der Laar Frigyes, a Műszaki Mechanika Tanszék gépésze pedig az 1914/15, tanév elején működött közre - az egyetem által engedélyezett szabadsága alatt - a szófiai rádióállomás felszerelésénél.234 Emellett az oktatók főként az ipari-technikai kísérleti tevékenységükkel járultak hozzá a hadiipar fejlesztéséhez, közvetve a fronton harcolók támogatásához. Bár e munkák idején „érthető okok tiltják annak részletezését, hogy a műegyetem tanári karának tagjai a hadvezetőség felhívása vagy megbízása folytán minő értékes szolgálatokra voltak hivatva”, az azonban tudható, hogy Zemplén Géza vegyészprofesszor kísérleteivel a lőszergyártáshoz járult hozzá, Schuller Alajos, a kísérleti fizika profeszszora tüzérségi feladatok megoldására vonatkozó találmányát bocsátotta rendelkezésre, Pfeifer Ignác vegyészprofesszor pedig a tábori vízellátással foglalkozott, valamint kísérletei alapján egy hypochloritos sterilizálásra felszerelt autót készített, amivel baktériummentes ivóvizet lehetett szolgáltatni.235 Ennek közegészségügyi szempontból óriási jelentősége volt, hiszen a járványveszély nemcsak a fronton jelent meg, hanem 1914 őszén - a sebesült és hadifogoly katonák hátországba szállításával egyidőben - már * 46 233 Önkéntes gépkocsijavító osztály. Budapesti Hírlap, 1914. augusztus 6., 5., valamint BMEL VIII. 3/b. 5. k. RT 1914. december 12-i ülés, 11. napirendi pont, BMEL VIII. 3/c. 46. d. RH 2977/1914. sz„ BMEL VIII. 3/c. 47. d. RH 561/1915. sz. A ballonokról: BMEL VIII. 3/b. 5. k. RT 1914. december 12-i ülés, 10. napirendi pont, BMEL VIII. 3/c. 46. d. RH 3014/1914. sz 234BMEL VIII. 3/a. 4. d. ET 1915. június 11-i ülés, 23. napirendi pont, BMEL VIII, 3/c. 46. d. RH 3058/1914. sz. A vállalkozó alkalmazottaknak ugyanakkor műegyetemi szolgálati kötelességüknek is meg kellett felelniük és vagyoni felelősséggel tartoztak a hadimunkákra használt egyetemi gépek, eszközök, illetve fogyasztás (gáz, áram) tekintetében, amelyet a tanszékek és a gondnoki hivatal ellenőriztek. 2351915/16. tanévi Beszédek, 19., Tiszta ivóvíz a budapesti háziezred katonáinak. Pesti Napló, 1915. július 8.13. 96
