Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
Batalka Krisztina ciós termése és szakértői tevékenysége. A háborús tanévekben megjelent cikkeknek csak a címeit áttekintve is több közvetlen háborús vonatkozás figyelhető meg, azok is elsősorban vegyészeti témájúak.245 Nemcsak a bejelentett publikációk sorolhatók azonban ebbe a körbe, hanem a műszaki és természettudományi szakterületek tudományos egyesületeinek rendezvényein elhangzó előadások is, így például Ilosvay Lajos vegyészprofeszszor robbantószerekről tartott elnöki nyitóbeszéde a Királyi Magyar Természettudományi Társulat 1917. március 22-i közgyűlésén.246 A tudomány világa egyfajta nyugalmat is adott: „Tanárok és hallgatók egyenesen jótéteménynek érzik a tanítás és tanulás kötelezettségét. [...] a tudomány nagyszerű menedékhelynek bizonyult, hol erőt lehet gyűjteni a dolgok kivárására, sorsfordulatok elviselésére, hazafias munkára.”247 Ennek is köszönhetőjelentős eredménye volt a háborús éveknek, hogy„apőts2:emeszterek, az élet bajaival való folytonos küzködések [sic!] ellenére számos műegyetemi tanár a világháború kitörése óta írta meg tankönyveit”, „ez volt az ő külön háborús szolgálatuk, amellyel egyben a tudománynak, a jövőnek is nagy szolgálatot tettek.”248 * Végül számos szakértői közreműködésre érkezett felkérés különböző hadi ügyekben: ’Sigmond Elek vegyészprofesszor a Magyar Mérnök és Építész Egyletben a fővárosi élelmiszerellátás gondjait tanulmányozó bizottság tagja volt; Heller Farkas közgazdászprofesszor abécsihadügyminiszté-245 ’Sigmond Elek vegyészprofesszor cikkei: Tábori laboratórium a vízmérgezett voltának kimutatására (Magyar Chemiai Folyóirat XX. évfolyam 11. füzet), A mezőgazdasági vegytan feladata a háború alatt és után (Köztelek, 1915. augusztus 28.), A levegő nitrogénjének jelentősége mezőgazdaságunk és honvédelmünk függetlenítése szempontjából (Köztelek, 1915.1542-1571.), A lentermelés háborús jövedelmezősége és a háború utáni jövője (Köztelek, 1917.195.). Schuller Alajos fizikusprofesszor cikke: Megváltoztatja-e az ágyúzás az időjárást? (Természettudományi Közlöny, 1915. XLVII. 455.). Könnyű patronhüvelyek hadi célokra. Ismerteti: Imre László műegyetemi tanársegéd a Zeitschrift des Vereines Deutscher Ingenieure 1915. évi 29. sz. közleménye alapján (Anyagvizsgálók Közlönye, 1915. november 25-i szám, 277-282.). 246 Abeszéd teljes szövegét közli: Természettudományi Közlöny, 671-672. füzet, 1917. április 1-15-i szám, 253-272. A folyóirat szerkesztői egyébként arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az időszerű, háborúval összefüggő közleményeket részesítik előnyben, akár más természettudományi területek megjelenésének aránytalansága árán is. 247Biztató jelenségek. Magyar Figyelő, 1914. november 1.246-247. 248A teljesség igénye nélkül néhány példa, amelyek a háború utolsó idejében vagy közvetlenül az ezt követő években jelentek meg nyomtatásban: Kossalka János: Tartók statikája I. (1920), Kürschák József: Analízis és analitikus geometria I. (1920), Oltay Károly: Geodézia I-IV. (1919-21), Rejtő Sándor: Az elméleti mechanikai technológia alapelvei és a fémek technológiája I-II. (1917-19), Zelovich Kornél: Vasúti felépítmény (1918). ZELOVICH 332. és 1920/21. tanévi Beszédek 20. 100
