Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
A Műegyetem az első világháborúban a hátországban is, Pfeifer emellett benzolnak és toluolnak nehéz olajakból és kátrányból történő előállításával is foglalkozott, ami azért volt nagyon jelentős kutatás, mert robbanóanyagok előállítására is lehetett őket használni.236 Az első világháború alatt kiemelkedő jelentőségűvé váltak a repülőgépek. Ez a terület azért hangsúlyozható ki külön is, mert mind a háború alatt, de még inkább azt követően a Műegyetemnek jelentős szerepe volt a magyarországi fejlesztésben. 1912-ben a Ganz-Danubius és a Weiss Manfréd-gyár közösen megalapította a Magyar Repülőgépgyár Rt.-t, amelynek főmérnöke a neves pilóta, Wittmann Győző (Viktor), Wittmann Ferenc műegyetemi professzor testvére volt.237 Amikor a hadirepülőgép-igény nagymértékben megnövekedett, új, nagyobb repülőgépgyárat építettek Albertfalván (Ungarische Flugzeugwerke AG, UFAG), amely a Monarchia legnagyobb repülőgépgyára volt. 1914-ben indult meg a repülőgépgyártás az aszódi Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyárban is, amelynek főmérnöke Melczer Tibor, a Műegyetem adjunktusa volt.238 A Magyar Általános Gépgyár pedig 1916-ban létesített repülőgép sárkány-gyártó üzemet Mátyásfoldön és repülőmotorgyárat a Váci úton. A háború folyamán először géppuskát építettek a gépekbe, majd megkezdődött a bombázási feladatokra történő alkalmazásuk is. Ezzel párhuzamosan a motorteljesítmény, a repülési sebesség, az emelkedési magasság vagy a hatósugár növekedett az elméleti ismeretek és az eljárások fejlődése következtében. Az egyetem mindehhez felszereléseit, műhelyeit, szaktudását bocsátotta rendelkezésre. 1917 őszén megérkezett a Műegyetemre az a hadügyminisztériumi átirat, amely egy Magyarországon felállítandó aerodinamikai laborról kért véleményt azzal, hogy több gyár intézett beadványt az egyetemen létesí-236 Az általa vezetett Kémiai Technológiai Tanszék laboratóriuma 8 ezer korona értékben végezte ezeket a munkákat a háború alatt (BMEL VIII. 3/b. 7. k. RT 1918. július 30-i ülés, 2. napirendi pont). 237 Wittmann Győző (1889-1915) 1910-ben végzett a Műegyetemen gépészmérnökként, majd az 1913-ban megalakult Magyar Repülőgépgyár Rt. főmérnöke és berepülő pilótája lett. 1914-től katonai repülőgépek építésével és berepülésével foglalkozott, az elkészült gépeket ő adta át az osztrák-magyar légierő képviselőinek. Egy ilyen bemutató gyakorlaton történt balesetben halt meg. 238 Melczer Tibor (1879-1936) 1900-ban végzett a Műegyetemen gépészmérnökként, ezt követően a III. Gépszerkezettani Tanszék tanársegédje, majd adjunktusa lett. 1914 augusztusában népfolkelő mérnökként Przemysl-be vonult be, szeptembertől pedig áthelyezték és repülőgépek statikai számításmenetének gyári irodákban alkalmazható kidolgozására kapott megbízást. 1915. augusztus 31-én választották meg az aszódi repülőgépgyár műszaki igazgatójává. Ennek Trianon utáni felszámolása után, 1922- ben tért vissza a Műegyetemre, ahol magántanárként, majd nyilvános rendkívüli tanárként oktatott haláláig. 97
