Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
A Műegyetem az első világháborúban 2.4. A műegyetemi tudás hadiszolgálatba állítása Az első világháború új műszaki ismeretek, technikai találmányok egész tömegét állította a pusztítás szolgálatába: „Halált osztva és halált véve ugyanazon technikai tudással megalkotott gyilkoló szerszámokkal, amely tudásnak igazi rendeltetése a boldogulást megteremtő békés alkotás.”231 A háború hozta magával többek között a repülőgépek, hajók, de a szállítási feladatok fejlődését is (utóbbi elsősorban a szállítóeszközök fejlesztését igényelte, például betegszállító autók, felderítő szolgálatot végző páncélautók, léghajók üldözésére szolgáló, ágyúval felszerelt autók vagy élelmiszer, fegyverek, tábori posta stb. szállítására alkalmas teherjárművek). A telegráf, telefon is egészen megváltoztatta a csaták vezetését. A híradást forradalmasította a drót nélküli távírás, amelynek használhatóságát előmozdította az a körülmény is, hogy a szükséges eszközök térfogatát sikerült egyre kisebbre csökkenteni. A hírszolgálattal kapcsolatos fejlődés egyik terepe volt a fotózás is, amelyet már repülőgépekről, léghajókról is meg tudtak valósítani, de tökéletesedett a földről történő megfigyelés is. Aháború egyik „felfutó” iparága az optika volt (irányzékok, lövegtávcsövek, prizmával felszerelt optikai eszközök, kettőslátcsövek széleskörű használata), a hadseregben használt optikai műszerek értéke körülbelül 200-300 millió koronára volt tehető.232 Szintén a természettudósokra rótt feladatot azoknak az anyagoknak a pótlása, amelynek szükségleteit a háború előtt importból fedezték, például a réz, kén, salétrom, gumi vagy gyapot (a legfontosabb a chilei salétrom hiányának kiküszöbölése volt, mint a lőpor és egyéb robbanószerek nélkülözhetetlen összetevője). Emellett idesorolhatók még olyan iparágak is, mint a ruházat fejlesztése vagy a mesterséges végtagok előállítása, amelyek szintén természettudományos és műszaki szakértelmet igényeltek. A források tanúsága szerint a Műegyetem ezen a területen is sokrétű tevékenységet fejtett ki. Egyrészt speciális hadászati gyártásokévet azonban a szénhiány miatt már el sem tudták kezdeni, 1920. márciustól-júliusig pedig összevont tanévet tartottak 2311916/17. tanévi Beszédek, 13. 232Az optikai eszközök beszerzése szinte kizárólag külföldről, elsősorban Németországból valósult meg, ezért komolyan felmerült a hazai optikai ipar megteremtésének gondolata, amely nemcsak hazai ipartelepek meglétét, de képzett személyzetet (tudományos és szakszemélyzet) is feltételezett (Jelentés a m. kir. József Műegyetem optikai készülékekben való évi szükségletéről és az optikai ipar meghonosításáról, BMEL VIII. 3/c. 50. d. 23.t„ 2408/1917. sz„ BÁN 212-213.). 95
