Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
A Műegyetem az első világháborúban a romló magyar pénz miatt a valutaváltás során a nemzetközi folyóiratok ára oly mértékben emelkedett, hogy az arra szolgáló költségvetési átalány már nem bizonyult elégségesnek. Az anyagiakon túl egyéb gátló tényezők is felmerültek: Bánki Donátot 1915 januárjában értesítette a Magyar királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt., hogy „a hydraulikus kormányszerkezeten általa javasolt pótmunkálatokat elvégezni nem lehet, mivel a Baross gőzös különleges katonai szolgálatot teljesít, és műhelyt nem érint.”182 Az oktatást nehezítette továbbá, hogy több esetben elmaradtak a szokásos mérőgyakorlatok és (külföldi) tanulmányi kirándulások, amelyek pótlása főként a kötelező jellegű mérőgyakorlatok esetében lett volna fontos.183 Az első világháború nem kedvezett az egyetemi könyvtárügy fejlődésének sem: csökkent az állami dotáció, a háború alatt a külföldi kapcsolatok megszakadtak, illetve a hazai könyvkiadás visszaesett. A hallgatók nagyarányú bevonulása miatt az olvasók száma is csökkent, ám mivel az oktatás - a szénszüneteket leszámítva - folyamatosan zajlott, az intézmény nem zárt be, bár a könyvtári személyzetből többen hadbavonultak.184 Az 1848 óta működő műegyetemi könyvtár ebben az időszakban főként könyvadományokból tudta gyarapítani gyűjteményét, elsősorban saját oktatói adományoztak könyveket az intézménynek.185 Az 1917/18- as tanévre a könyvtár állománya meghaladta a 117 ezret, az olvasótermet 7220 alkalommal használták, a kölcsönzések száma pedig 8259 volt. A következő tanévben, a hallgatók visszatérésével egyidejűleg érzékelhetően megnövekedett az olvasótermi használat és megduplázódott a kölcsönzési 182 BMEL XIV. 418. Bánki Donát iratai, 516. sz. Az eredetileg Kelén nevű kétgépes hajó 1889. július 1-én kezdte meg menetrendszerinti járatait a Balatonon, nevét 1891-ben változtatták Barossra. Később folyami hajózásban használták, majd 1922-ben bontották szét. 183 Néhány esetben mégis sor került háborús területeken ilyen utakra, pl. 1916 és 1917 júniusában Möller István építészprofesszor több hallgatójával tanulmányozta és mérte fel Szerbia magyar vonatkozású várait, 1916 nyarán pedig az észak-macedóniai Gradsko közelében a háború folyamán felfedezett és feltárt, korábban eltemetett város ásatásait is megtekintették (1917/18. tanévi Beszédek, 5.). 184 Klein Rezső és Csutka Jenő napidíjasok, Szigeti János altiszt, valamint Gyurcsik István, Staub Ferenc és Fonyó Ferenc szolgák, közülük Klein Rezső hősi hálált halt (Könyvtáraink személyzete és a háború. In: Magyar Könyvszemle 1915,1-2. sz. 119.). 185 Mandelló Gyula jogász, közgazdász, műegyetemi magántanár édesapja 537 kötetből és 67 füzetből álló könyvhagyatékát, Nyári Sándor művészettörténész egyetemi tanár pedig 433 kötetes könyvgyűjteményét adományozta a könyvtárnak. Maga Mandelló Gyula azután saját könyvtárát is az egyetemre hagyta, amikor 1919 nyarán meghalt, ami azért jelentőségteljes, mert a közel 5000 kötetből álló hagyaték az angol és amerikai közgazdasági irodalom legfontosabb munkáit tartalmazta, amelyekhez akkor más módon már nem tudtak volna hozzájutni (EMMERTNÉ 2009). 81
