Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
A Műegyetem az első világháborúban hogy nemcsak családjáról gondoskodott folyamatosan, hanem hátrahagyott tanszékéről is: egy 1915. novemberi rektori tanácsülésen tárgyalták azt a beadványát, amely szerint a nem sokkal korábban hősi halált halt Bartoniek Emil tanársegédje helyére kit javasol megválasztani.139 A haza, a család és a tanszék mellett pedig még a tudományra is maradt energiája. Olaszországi frontszolgálata idején megfigyeléseivel és kísérleteivel megállapított egy eljárást, amellyel az ellenséges ütegek helye az ütegek hangjának három helyen történő megfigyelésével megállapítható. Ezt a katonai hangbemérő módszert róla nevezték el. Zemplén 1916. június 29-én az olaszországi Monte Doloro tüzérségi megfigyelőállásában halt meg. A két világháború közötti Kanizsa legjelentősebb építési vállalkozója, Kalmár Zoltán, akkor műegyetemi hallgató a vele egy városból származó tanárával együtt harcolt az olasz fronton (egy korabeli sajtócikk szerint ütegének legénysége csaknem kizárólag technikusokból állt, „akik oda is utána kívánkoztak szeretett professzoruknak”).140 Naplójában szemtanúként rögzítette a tüzérségi megfigyelő állásában történteket, Zemplén végzetes sérüléseinek körülményeit: „Péter-Pál napja a legszomorúbbak egyike. Reggel felkelünk úgy 1/2 9-kor és jó kedvünk van. A főhadnagy úr kérdezi, tőlem: „Mit jelent az, ha Péter-Pál szép napos?” Mondom: „Rossz vége lesz!” Reggeliztünk, de már akkor a taljánok erősen lövöldöztek srapnellal és gránátokkal. Ajánlottam, keressünk egy kis fedezéket valahol. El is mentünk, vittük a kenye-139 1915 augusztusában már az olasz frontról küldött a tábori postával egy levelet, amelyben kérte, hogy az állami tisztviselők által kérhető ún. drágasági pótlékot a felesége is igényelhesse helyette. Zemplén azt írja a tábori lapon, hogy az Est című lapban olvasta, hogy az állami tisztviselők drágasági pótlékot kérhetnek. A levél eredetiben fennmaradt a BME Levéltár iratai között (BMEL VIII. 3/c. 48. d. RH 40. t., 1962/1915. sz.). A tanársegéd-választásról: BMEL VIII. 3/b. 6. k. RT 1915. november 16-i ülés, 16. napirendi pont. 140 Humánus intézmények a Műegyetemen II. Magyarország 1915. január 1.10. 16. kép: Péczely Aladár műegyetemi hallgató 65
