Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
Batalka Krisztina Az alkalmazottak közül elsőként Szigeti Ferenc 40 éves laboráns haláláról lelhető fel információ, aki 1914. november 11-én a déli harctéren kapott sebében hunyt el (halálhíre csak 1915 nyarán jutott el az egyetemre).129 130 Az első hősi halott hallgató pedig a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján Daday Jenő zoológus-hidrobiológus professzor egyetlen fia, a Műegyetem 23 éves gépészmérnök hallgatója, Daday Ernő volt, aki nyolc féléves tanulmányait elvégezve, második szigorlatának letétele és diplomaszerzés előtt állt, amikor az 5. honvéd huszárezred zászlósaként 1914. augusztus 15-én Radziechow-ban elesett. A Műegyetemen állatant oktató édesapjára tekintettel külön, jegyzőkönyvileg is megemlékeztek róla: „[...] a méltán szép reményekre jogosító ifjú a király és a haza védelmében az orosz harctéren halt hősi halált. Fakadjon véréből áldás fegyvereinkre és adjon a Mindenható megnyugvást a megdicsőült szüleinek, akik benne mindenüket elvesztették/n3° Ezt követően csak 1915 nyarán érkeztek hitelt érdemlő értesítések az egyetemre elesett hallgatókról. Megindító a sorsa a Bernauer- és a Raj-testvéreknek, akiket azért érdemes név szerint megemlíteni, mivel a háború alatt felerősödött antiszemitizmus egyik leggyakoribb vádja az volt, hogy a zsidók kerülik a frontszolgálatot, s ha mégis bevonulnak, nem az első vonalban harcolnak.131 Bernauer Marcell és Izidor az egyetem hallgatói, majd fiatal munkatársai voltak és mindketten 1915-ben haltak hősi halált.132 Raj László, a Gépész-129 Szigeti Ferenc a 31. népfelkelő gyalogezred 6. század tagjaként esett el, Zentán helyezték örök nyugalomra, felesége és kisfia gyászolták (BMEL VIII. 3/a. 4. d. ET1915. június 11-i ülés 79. napirendi pont). 130 BMEL VIII. 3/a. 4. d. ET 1914. november 27-i ülés, 166. napirendi pont. Daday Ernő (sz. 1891, Budapest) 1909-ben iratkozott be a Gépészmérnöki Szakosztályba (BMEL Vili. 104/f. XX. kötet 33. lapszám). Elestét követően a család hazahozatta holttestét, amelyet 1916. május 15-én helyeztek örök nyugalomra Kisújszálláson. A későbbiekben szintén jegyzőkönyvileg emlékeztek meg Réthy Mór professzor Zsigmond nevű fiáról, Schuller Alajos professzor Lajos nevű fiáról, Wittmann Ferenc professzor Győző (Viktor) nevű öccséről, aki aviatikusként szolgált, valamint a néhai Rauscher Lajos nyilvános rendes tanár fiáról (lányai a műegyetemi hadikórház hölgybizottságának munkájában vettek részt). 131 A Műegyetem tanári karában is volt, aki ezt a nézetet hangoztatta. Gaál Jenő közgazdász, 1894-1916 között a Nemzetgazdaságtan oktatója írta: „a városban számos az ellógott alak, főleg zsidók, a vidéken számosán siratják a harctéren elesett kedveseiket” (BIHARI 2008,150-152.). Mivel sem a bevonultak, sem a hősi halottak teljes számát nem ismerjük, a valós arányokat mutató vallási statisztika sem készíthető el a Műegyetemvonatkozásában. Ugyanakkor a háború idején beiratkozottak vallási arányát tekintve valóban megnövekedett a zsidó hallgatók száma, erről lásd később. 132 Bernauer Marcell (sz. 1890, Kistétény) 1909-1913 között végezte tanulmányait a Gépészmérnöki Szakosztályban, majd 1913 októberétől nevezték ki tanársegédnek 62
