Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
A Műegyetem az első világháborúban gyarországon internált orosz hallgatók számára ugyanezt.100 A Bizottság vállalta a hadifogságban lévő diákok levelezésének elősegítését, valamint könyveket is vásároltak, amelyeket szintén a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével kívántak az oroszországi hadifogolytáborokba eljuttatni. Azt is célul tűzték ki, hogy a tanulással ott eltöltött időt a hallgatók hazatérése után a felsőoktatási intézmények beszámítsák és vizsgára engedjék őket, „továbbá, hogy az orosz kormány még több ilyen koncentrációs [sic!] tanulmányi fogolytábort létesítsen.”101 Ekkor Magyarországon körülbelül 30 orosz hallgató tartózkodott, egy részük internálótáborokban.102 Közülük a műegyetemi források 1917 őszén az „ukrán alattvaló” Rosenfeld Simon nevét említik, akinek a Műegyetemre történő beiratkozását már 1915-ben tárgyalták, ám akkor ezt a VKM nem engedélyezte. Ügye végül szerencsésen megoldódott, mivel a breszt-litovszki béke következtében megszűnt ellenséges állam polgára lenni, így a Műegyetemre minden további nélkül felvették.103 Ide kapcsolódik Clerc István ügye is: a fiumei illetőségű mérnökhallgatót 1916-ban Gödöllőn internálták francia állampolgárként, ő 100 A Bizottság a Bölcsészettan Hallgatók Segítő Egyesülete kezdeményezésére a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség, a Galilei Kör, a Kereskedelmi Tanárjelöltek Egyesülete és a Makabbea ifjúsági egyesület tagjaiból alakult meg (Az internált és fogoly magyar diákokért. Világ, 1917. szeptember 11,12.). Elnöke Bossán-Roeder Lola volt, akit nem sokkal később gróf Károlyi Mihály, a Függetlenségi és 48-as Párt békepárti elnöke is fogadott és támogatásáról biztosította. Hivatalosan egyébként az orosz állampolgárok érdekvédelmét ellátó spanyol konzulátus intézett átiratot az orosz kormányhoz a hallgatókkal való bánásmód viszonzása érdekében (Mozgalom a magyar és orosz internáltak és hadifoglyok érdekéhen. Világ, 1917. november 10., 5.). A szervezetet 1918 nyarán már Magyar-Orosz Főiskolai Kulturbizottság néven említik, akik akkor a hadifogságból visszatért egyetemi hallgatók tanulmányi kedvezményei érdekében készítettek memorandumot (Egyletek és intézetek. Pesti Hírlap, 1918. június 11., 7.). 101 Az internált és hadifogoly diákok. Világ, 1917. december 2., 10. A magyar hadifogoly hallgatók számára az orosz egyetemek látogatását Irsai Ervin, egy hadifogságáról cikket író gépészmérnök lehetetlennek tartotta, nem is a nyelvi nehézségek okán, hanem amiatt, ahogyan tapasztalata szerint az orosz egyetemisták a hadifoglyokkal szemben viselkedtek (Irsai Ervin: Hadifogoly műegyetemi hallgatóink szellemi gondozásáról. In: Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, LI. kötet 39. szám, 1917. szeptember 30., 347.). Irsai Ervin (sz. 1881, Budapest) 1903-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet a Műegyetemen. 102 Az internált és hadifogoly diákok. Világ, 1917. december 2., 10. Részükre a Magyar és az Orosz Internált Főiskolai Hallgatók Segítő Bizottsága 1917-ben karácsonyi ünnepséget szervezett. 103 BMEL VIII. 3/a. 5. d. ET 1917. november 16-i ülés 82. napirendi pont, 1918. július 5-i ülés, 71. napirendi pont. BMEL VIII. 3/c. 50. d. RH1494/1917. sz. A Műegyetem e kérdésben egyébként azt az álláspontot képviselte, hogy a beiratkozási engedélynek az összes nemzetiségű internáltra vonatkoznia kell. 47
