Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
3. EGYETEMFEJLESZTÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT
Batalka Krisztina a megfelelő képzettség meglétét), ám azt is kimondták, hogy ennél magasabb tiszti rangra nem nevezhetők ki, amely a hadbírói vagy a katonaorvosí karhoz képest a műegyetemi végzettségűeket hátrányos helyzetbe hozta, így az egyetem részletes javaslatot készített a tartalékos mérnök-tisztikar rendszeresítéséről, a tartalékos mérnöktisztek rangfokozat szerinti előléptetéséről és a béke idején történő szolgálati beosztásukról is.258 Végül nem szervezeti vagy tanulmányi reform, mégis az első világháború idejére eső változás, hogy a Műegyetem vezetője 1916-tól viselte a Rector Magnificus címet. Az ekkor életbe lépő szervezeti szabályzat első, 1912-es változatában még nem szerepelt ugyan, időközben azonban felmerült (és elfogadásra, valamint uralkodói megerősítésre is talált) az erre vonatkozó javaslat, amelynek indoklásában a szomszédos államok műegyetemein már érvényben lévő méltóság átvétele, a Műegyetem közérdekű hivatásának hangsúlyozása és a többi egyetemekkel való egyenrangúságának kifejeződése szerepelt, valamint természetesen a háború „fényes tanúsága, mely a technikai tudással végzett felkészültségnek elvitázhatatlan elsőségét kimutattaZ'259 3.2. Új műegyetemek létesítésének tervei A fent említett megnövekedett műszaki szakemberigényt az ország két műszaki felsőoktatási intézménye (a Műegyetem mellett a bányászati és erdészeti főiskola Selmecbányán) a megnövekedett hallgatói létszám ellenére sem tudta kiszolgálni, miközben a Monarchia nyugati részén hét műszaki egyetem működött (köztük Bécs, Prága, Brünn, Graz). Amíg az újonnan megalakítandó tudományegyetemek ügyében Pozsony és Debrecen mellett gyorsan kormányzati döntés született, addig az új Műegyetem kapcsán a szakmai közvéleményben két álláspont alakult ki. Az egyik szerint a meglévő Selmecbányái intézmény „igazi technikai főiskolává” fejlesztése (majd áthelyezése) szükséges, míg a másik álláspont képviselői a Délvidék legiparosodottabb városában, közlekedési központjában, Temesváron megalapítandó új műegyetem mellett érveltek (ezt javasolta többek között a Magyar Mérnök és Építész Egylet is).260 Miután 1911-ben 258 MNL OL K 500,40. doboz 72.594/1916. sz. irat 2591916/17. tanévi Beszédek 48. A Rector Magnificus cím első viselője Kürschák József volt, míg az utolsó valószínűleg Heller Farkas az 1945/46. tanévben (a kifejezés maga már nem jelenik meg az 1945/46. tanév vezetőtestületi jegyzőkönyveiben sem, csupán az utolsó, még az 1949-es hatalomátvétel előtt megjelent egyetemi évkönyvben), 260A Selmecbányái intézet csupán bányászati és erdészeti képzést vitt, e mellé mérnö-108
