Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
A Műegyetem az első világháborúban herében egy adag bőséges, háromfogásos ebéd 60 fillérbe került (húsleves, sertéscomb borsópürével, tepertős pogácsa), addig az első háborús tanév végére az élelmiszerek drágasága folytán az ebédeknél átlag 40%-nyi veszteséggel számolt az egyetem, és ebbe az ingyen ebédeket még bele sem vették.205 Ez a tény, valamint az, hogy a hallgatóság számának csökkenése ellenére a Technikus Ebéden résztvevők aránya az elszegényedés miatt mégis növekedett, a tanári kar által erre létesített alapot teljesen igénybe vette, sőt, azt az oktatók közvetlen hozzájárulásával is ki kellett egészíteni (a működtetés anyagi forrásait és a kiszolgáltatott ebédek számát az 5.12. függelék közli). A Technikus Ebéd számára a helyiséget, a rezsiköltséget, valamint a kisegítő személyzetet (az egy fő fizetéses alkalmazott szakácsnőn kívül) a Műegyetem biztosította, amelyre félévente állami segélyt kapott, a kultusztárca azonban már az 1915/16. tanévre rendkívüli segélyt kényszerült adni.206 Állami intézmények, gyárak, vállalatok és magánszemélyek adományai mellett és ellenére (a rendszeres támogatók között található például a Magyar Siemens Művek vagy a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy) 1916 őszére világossá vált, hogy az egyetem saját erőből a közvetlen jövőben már nem fog boldogulni. A VKM 1918 tavaszán újabb 10 ezer korona rendkívüli segélyt adott az intézménynek, amelyből 8 ezret célzottan a Technikus Ebédnek szánt.207 Az egyetem ugyanebben az évben az országos alapba érkezett adományokból további 10 ezer korona erejéig támogatta azt az ifjúsági vállalkozást is, amelynek célja a műegyetemi hallgatók reggelivel és vacsorával történő ellátása volt (az egyetemnek átengedett volt hadikórházi konyha segítségével). Az ebédeket még akkor is biztosították, amikor fűtőanyaghiány miatt 1917 végén felfüggesztették az oktatást. 1919 februárjában pedig a hölgybizottság kérésére a Rektori Tanács döntött arról, hogy amíg a Technikus Ebéd a nagy számban jelentkező hallgatókat nem képes ellátni ebéddel, a műegyetemi alkalmazottak ne ebédelhessenek ott.208 205 1915 őszén a Rektori Tanács is tárgyalt a kérdésről, kérve, hogy 1 koronánál többe ne kerüljön egy adag étel. 206Az 1916. május 23-i minisztertanácsi ülésen 10 ezer korona államsegélyt utalványoztak ki az ifjúsági egyesületeknek szánt rendes közel 13 ezer koronás javadalom túllépéseként (MNL OL W12 Miniszterelnökségi levéltár - Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1916. május 23-i ülés jegyzőkönyv 29. napirendi pont). 207MNL OL W12 Miniszterelnökségi levéltár - Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1918. február 28-i ülés jegyzőkönyv 29. napirendi pont. 208A segédtanerők testületé ezt követően rögtön kérte ugyan, hogy méltányossági alapon 87
